Koncert, zene, Klasszikus zene

A Zeneakadémia zenekariművész-képzésében korábban fontos szerepet játszott a fúvószenekari repertoár és az ehhez szükséges speciális játékmód elsajátítsa. Hosszú szünet után, Szentpáli Roland művészeti vezetésével immár két éve ismét működik az intézmény koncertfúvós zenekara, melyet azért is hívtak ismételten életre, hogy napjaink zeneszerzőit új művek komponálására buzdítsák, ezzel is hozzájárulva a modern magyar fúvószenekari repertoár bővítéséhez.

Mi lehetne szebb hangzó ajándék egy héttel karácsony előtt, mint egy Magyarországon ismeretlen, háromrészes oratórium, amely éppen Jézus életének kevéssé taglalt szakaszáról, a Megváltó gyermekkoráról szól?

Milyen nagyszerű, ha a ködös novemberbe tavaszt tudunk varázsolni! Két híres tavaszmuzsika közt egy felemelő, dallamokkal teli ősbemutató. Csupa ritmus, csupa lüktetés és életerő!

BACH / BEETHOVEN / BRAHMS // Berecz / Baráti

J. S. BACH: c-moll passacaglia és fúga, BWV 582 (Ottorino Respighi feldolgozásában)
BEETHOVEN: 2. (B-dúr) zongoraverseny, op. 19
BRAHMS: 3. szimfónia, op. 90

A nagy érdeklődés miatt a koncertet délelőtt is megrendezik!

A kisgyermekes családok körében mára jól ismert a Miskolci Szimfonikus Zenekar Ciróka Babakoncertje. A karonülő, totyogó és világfelfedező babáknak megálmodott sorozat Miskolc legnépszerűbb kulturális családi programjává nőtte ki magát. Hogy mi a titkunk azon kívül, hogy szeretjük a gyerekeket? Erről mesél a koncertek megalkotója, forgatókönyvíró, műsorvezetője: Bukáné Kaskötő Marietta.

Van olyan, hogy Mozart nem vidám? Van, sőt Mozart épp azzal emelkedett ki a kortársai közül, hogy nagyon is fejlett drámaérzéke, kivételes tehetsége volt a karakterábrázoláshoz, az ellentétek ütköztetéséhez, a hirtelen hangulatváltások megjelenítéséhez. Más kérdés, hogy műveinek többsége alapvetően dúr hangnemű, vidám alapkarakterű.

CARMEN EGERBEN!
Georges Bizet Carmen című operája 150 éve hódítja meg a világ színpadait, és a mű azóta a legnépszerűbb és legtöbbet játszott operák közé tartozik. Fesztiválunkon CARMEN150 címmel Bizet operájának keresztmetszete hallható majd neves szólistákkal, kórussal és az Egri Szimfonikus Zenekarral.

zenés álomutazás
A Stúdió K Színház előadása

Szerző: David Greig Rendező: Kovács D. Dániel

A Junior Prima díjas Devich Benedek zenész családban nőtt fel, és bár szülei nem erőltették a zenei pályát, támogatták érdeklődését. Koncertélményei hatására végül a nagybőgőt választotta, mert úgy érezte, így még közvetlenebbül képes kifejezni az emberi érzéseket. A nagybőgő egyre népszerűbb szólóhangszerként is, ezért Devich is nagy érdeklődéssel fordul az átiratok felé. A koncerten közreműködik a nemzetközi hírű zongoraművész, Palojtay János, akit Várjon Dénes generációja egyik legizgalmasabb egyéniségének nevezett.

Műsor:
Kodály: Galántai táncok /
Liszt: I. (Esz-dúr) zongoraverseny /
Dohnányi: fisz-moll szvit op. 19 /
Liszt: II. magyar rapszódia

Ritka alkalmak egyike, hogy a világhírű, a hangszer fenegyerekének is titulált David Fray francia zongoraművész ad szólóestet Budapesten. Korunk egyik legmeghatározóbb Bach-játékosaként tartjuk számon, aki gyakran meghökkentően virtuóz előadásmódjával szinte elkápráztatja, olykor pedig szabályosan sokkolja a közönséget.

A h-moll mise különlegességét az adja, hogy Bach – lutheránus szerzőtől rendhagyó módon – a teljes miseciklus liturgikus szövegeit foglalta hangokba.

kórussal, 2 orgonával és trombitával

„Az ember csak hangszer, amelyen a világegyetem játszik. A szimfóniának olyannak kell lennie, mint a világ. Mindent magába kell foglalnia!” – mondta Mahler, s e természetközeliség 3. szimfóniájában figyelhető meg leginkább.

Dohnányi-bérlet 3. hangverseny

„Virágok közé rejtett ágyúk.” – mondja Schumann Chopin zenéjéről. A Zeneszerzőportrék sorozatban tehetséges fiatal művészek és a házigazda, Eckhardt Gábor mutatják be most Chopin pályája végső szakaszát.

„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot

Idén a 150 éves Zeneakadémia alapítójáról, Liszt Ferencről is megemlékezik az intézmény, így az ünnepségsorozat a jubileumi hangverseny másnapján is folytatódik. A zenekari koncertet – a mesterhez méltó módon – Liszt legkedvesebb hangszerén előadott szólóest követi egy olyan sorozattal, amely egész életén átívelt.

Jonas Kaufmann, a sokoldalú német tenor, a budapesti közönség régi kedvence emlékezetes sikerű Mein Wien (Az én Bécsem) című albumát követően új lemezén a magyarokra irányítja a reflektorfényt. A tervezett cím – Magische Töne: Berühmte Melodien aus Österreich-Ungarn, azaz Varázslatos hangok: híres dallamok az Osztrák–Magyar Monarchiából – utal arra, hogy a művész ezúttal a külföldön legismertebb magyar komponisták, köztük Goldmark Károly, Lehár Ferenc, Kálmán Imre népszerű műveiből válogat.

2026. január 11-én, vasárnap 16 órától Mi muzsikus lelkek címmel Kispesti Újévi Koncertre kerül sor a KMO-ban.

A Nemzeti Filharmonikusok opera bérletének fontos célkitűzése, hogy a műfaj népszerű slágerei mellett a felfedezésre méltó ritkaságok közül is időről időre közönség elé kerüljön egy-egy értékes alkotás.

Káli Gábor, Elina Vähälä

Dohnányi-bérlet 4. előadás

Ne hagyja ki ezt az egyedülálló koncertet, ahol az olasz zeneszerző, Antonio Vivaldi halhatatlan műve, a Négy évszak csendül fel. Ez a különleges este egy vonósnégyes előadásában elrepíti a hallgatóságot Vivaldi zenei varázslatába.

Van-e átjárhatóság Cserháti és Puccini között? Hogyan dalolja el egy soulkirálynő és egy operadíva ugyanazt az ősi érzést? Az esten két igazi díva, Csóka Anita és Ádám Zsuzsa segítenek ennek eldöntésében.

Ma már szinte biztosak lehetünk abban, ki volt Beethoven „halhatatlan kedvese”, legnagyobb szerelme – egyben csalódása. A történetet és a hozzá kötődő gyönyörű zenéket Hámori Máté tolmácsolja.

Adventi válogatás több száz év zeneirodalmából