Színház

A 17 éves Adrien Lepage-nak a zene és a ritmus a mindene. Ugyan hasonlóak a problémái és tapasztalatai, mint a kortársainak érzi, hogy különbözik a többiektől…

Revü-operett két felvonásban

vígjáték két felvonásban

Dumaszínház est

Nyár van, az erdő zöld. A délutáni napfény besüt a nyári lak ablakán. Minden idilli. Kivéve, hogy a feleség, Cecile, már megint nincs itthon. Vadászni ment, állítólag egy kék rókagarnitúrát keres. Már többször próbált rátalálni, de még mindig nem látta meg az igazit.

Dumaszínház est

Rudolf Franz Ferdinand Höß az auschwitzi haláltábor parancsnoka. Hogy válhat náci tömeggyilkos egy ötgyermekes családapából? Sérti-e az áldozatok emlékét, hogy egy ilyen ember életútját mutassuk be másfél-két órán át? Megpróbáljuk megérteni a megérthetetlent, – hogyan jöttek létre azok a bűnösök, akik irányításával megtörténhetett a történelem legmegbotránkoztatóbb tragédiája: a holokauszt – hogy ne felejtsünk, hogy a történelem ne ismételje önmagát, hogy mindig feltegyük a kérdést: az az út, amin mi járunk, helyes-e? „Nem törtem a fejemet azon, hogy helytelen-e a dolog. Szükségesnek látszott” – Rudolf Höss A szövegkönyvet írta: Nagy Márk és Karácsony Gergely Rendező: Nagy Márk Előadja: Karácsony Gergely Látványtervező: Virág Vivien Az előadás hossza: 110 perc

MARÉK VERONIKA–ERDÉLYI ERIKA: BORIBON ÉS A HÓEMBER A Nefelejcs Bábszínház előadása

Közel két évszázada ad reményt és erőt „e rút világban” Liliomfi és Mariska minden ukázt felülíró szerelme, Szellemfi játékkedve és a teátristák fantáziája.

Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el helyükbe." - idézet a Bhagavad-gítából

Olasz nyelven magyar felirattal A Bohémélet c. opera igazi ajándéknak ígérkezik a győri közönség számára, hiszen Puccini műve - szépsége által - mindörökre bevonult a halhatatlanok közé. Népszerűsége talán a zeneszerzői attitűdben van: hősei nyomorognak és éheznek, albérletük díját sem tudják kifizetni. Ebből kifolyólag nyomasztó hangzásvilágot várnánk az operától, de nem ezt kapjuk. Puccini operájának hősei a fiatalság költői lelkületével festik át ezt a komor képet élhetővé, szerethetővé, mert minden nélkülözésük ellenére szeretnek élni. A valósággal való szembenézésük megrendítő erejű: a halál jelenléte kijózanító brutalitással rántja földre ezt, az életet csak bohókás játéknak tekintő lebegést.