Jegyvásárlás
13 Esemény
Monodráma
Zenés mesejáték egy részben.
Janikovszky – lánykori nevén Kucses – Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között, 1938-tól 1944-ig vezette a naplóját. Negyedik naplófüzetének borítóján ceruzával írva ez áll: „Kizárólag az utókor számára.”
PetőfIfiAkadémia
gálaest
Képzeljünk el egy olyan világot, ahol az élet csak szabad játékból áll.
A brémai muzsikusok
Magyar Népmese Színház
- interaktív mesejáték -
1716. Temesvár. Savoyai serege ostrom alá veszi az utolsó török kézen maradt magyar várat. Ahmed pasa és lánya Szófia menekülőre fogják, kincseiket Botsinkay Gáspár birtokán ássák el. Menekülés közben Szófiát elsodorja az ár, őt a jóságos cigányasszony, Cafrinka találja meg és neveli fel. Botsinkay Gáspárt tömlöcbe vetik, fiát, Jónást vándorcigányok veszik pártfogásba. Az időközben daliás legénnyé növekedő nemes úrfi visszatér szülőföldjére azzal a céllal, hogy visszaszerezze apja birtokát, amelyet a kapzsi kormányzó, Feuerstein lovag és cselszövő szolgája, Puzzola is kiszemelt magának...
Dargay Attila nagysikerű rajzfilmje után most musical formában is bemutatkozik Szaffi és Jónás szerelmi története. Felejthetetlen színházi élmény az egész család számára, tele fülbemászó dalokkal és szívet melengető pillanatokkal.
Für Anikó és Márfi Márk új darabja
Talán mindenki életében eljön az a pont, amikor legszívesebben visszaköltözne a gyerekszobájába és végignézné élete legfontosabb döntéseit. Az előadás főszereplője, a kisgyerekes, képzőművész Vera arra keresi a választ, hogy miért úgy történtek vele a dolgok, ahogy. Az előadás egy válás története, de annál még sokkal több. Szó van benne elnémulásról és szembenézésről, emlékekről, lazaságról, hóhullásról és kánikuláról, de legfőképpen az önmagunkhoz való hazatalálásról.
MAROSVÁSÁRHELYI NEMZETI SZÍNHÁZ
Tompa Miklós Társulat
Lars von Trier ikonikus filmjéből Bíró Bence készített színpadi adaptációt, amelyet Szenteczki Zita rendezésében láthat a közönség.
Bemutató: 2025. május 3. szombat
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
Radnóti halhatatlan művének monodráma jellegű feldolgozása identitásról, árvaságról – az elkerülhetetlen, tragikus sorsról.
„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.
Izzó levegőjű, heves indulatokból és rejtett vágyakból építkező dráma.
Ha a 20. század irodalmi párosait kell megnevezni, a Mészöly Miklós–Polcz Alaine házaspár mellett Szilágyi Domokos és Hervay Gizella szintén említést érdemel, bár közös életük nem tartott sokáig. Kettejük életútja külön-külön is izgalmas felfedezést ígér, ugyanakkor költői nyelvük is változást hozott a korábban uralkodóhoz képest.
A friss Nobel-díjas Jon Fosse Magyarországon járva tanulta azt a kifejezést, amit ő azóta az igazán jó és intenzív színházi élmény meghatározásaként használ: „Ugye milyen jól kifejezi egy színházi pillanat nagyszerűségét, ha azt mondjuk, angyal megy keresztül a színpadon? – kérdezi Fosse és így folytatja: Annak, aki részt vesz egy színházi előadásban, az a dolga, hogy minden tőle telhetőt megtegyen, hogy az angyal, ha akar, keresztülmehessen a színpadon.”
Koncertelőadás Lackfi János verseire, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió előadása.
Káva Stúdió
időtartam: 90 perc
musical
Szerző: Georg Büchner-Tom Waits-Kathleen Brennan
„Mi marad belőlünk? Talán a temetők. És az emlékek. Emlékek vagyunk. A dunai svábok.”
jelenetekbe rendezett audio-séta a magyarországi németek kitelepítéséről
Az előadásban Rejtő Jenő fergeteges bohózatain és regényrészletein keresztül próbáljuk "megtalálni" őt és megfejteni, hogy mi is történhetett vele, amíg eljutott oda, hogy az írásnak szenteli életét.
A színpadi művet, Presser Gábor " Presser könyve" című könyve egyes részleteinek felhasználásával írta Vajda Katalin.
Dumaszínház est
A Jó estét nyár, jó estét szerelem a magyar zenés színházi irodalom egyik legkülönlegesebb, egyben legsikeresebb darabja. Ősbemutatója óta igazi klasszikussá vált, ami nem is csoda: egyszerre elgondolkodtató, kritikus látlelet a társadalmi álszentségről s az emberi hiszékenységről, ugyanakkor szórakoztató, szellemes, fordulatos, slágerekben gazdag zenés mű is.
Mondjad, Atikám! – Vecsei H. Miklós és Balla Gergely József Attila-estje
A Magyar Színház zenés előadásában megismerheted Tutajos és Bütyök, a két fővárosi nyolcadikos csodás nyári kalandjait. A két jó barát először jár vidéken, mégpedig a varázslatos titkokat rejtő Kis-Balaton mellett. Eleinte minden idegen a számukra, de Matula bácsi – aki kicsit olyan, mintha mindannyiunk nagypapája volna – megismerteti őket a táj titkaival, a végtelen nádas különleges állataival és növényeivel, a vidéki élet szépségeivel.
Jack, a hegedűs meg akar halni. Úgy érzi, minden oka megvan rá, hiszen egy olyan helyen kénytelen élni és zenélni, ahol semmi és senki nem az, aminek látszik. A kizsákmányolás, a képmutatás, a szerelmi csalódás, a háború, és az emberi mocsok szép lassan a végzet felé sodorja őt.
MÓRICZ ZSIGMOND SZÍNHÁZ NYÍREGYHÁZA
FEDERICO GARCÍA LORCA: YERMA
FORDÍTOTTA: NÉMETH LÁSZLÓ
