Színház

A RAMAZURI látványos, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Újszerűségével, derűjével és magával ragadó lendületével egy bő év alatt a Társulat egyik legnépszerűbb produkciója lett, melyet már több mint 10 ezer ember látott különböző országokban és városokban.


A Duda Éva Társulat ezzel az esttel elrugaszkodik a táncszínházi világ új dimenziójába. Olyan szavakon túli, tágabb univerzumba invitálnak, ahol a kezdés pillanatában eltűnik az idő és élvezhetjük a pezsgő kalandot. Egyedi, megismételhetetlen percek, az élet ünneplése, mert mulatságnak mindig lennie kell!

Alkotó táncművészek:

Eleonora Accalai, Bacsó Gabriella, Bundschuh Vera, Dévai Lúcia, Dragos Dániel, Dudás Gergely, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Javier Mario Salcedo Hernández, Szilvási Anna

Zeneszerzők és előadók: Farkas Izsák, Szarvas Dávid
Díszlet: Duda Éva
Jelmez: Kiss Julcsi
Fénytervező: Pető József
Trénervezetők: Csuzi Márton, Zoletnik Zsófia
Trénerek: Lakatos Leonetta, Ott Olivér, Lennart Paar, Újvári Milán
Koreográfus asszisztens: Csák Beatrix, Vitárius Orsolya
Produkciós vezető: Huszár Ágnes
Rendező-koreográfus: Duda Éva

Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.

Támogatók: EMMI, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, Inspirál Cirkuszközpont, Movein Stúdió

Külön köszönet: Faller Zoltán – airtrack.hu, Gortva Krisztián, Ott Olivér – Pattanj Sportegyesület, Vági Bence – Recirquel

Zenés irodalmi est. Az élet igazán nagy kérdéseiről hangzanak el idézetek irodalmunk három nagy alakjának írásaiból. A műsorról kiadott CD 2024-ben megnyerte a „Budai-díjat” melyet minden évben az oktatást, nevelést legjobban segítő könyvért és CD-ért ítélnek oda.

Az éjjel soha nem érhet véget
a Loupe Színházi Társulás előadása

karácsonyra hangoló bábos mese

Az Éliás-Tóbiás Bábjáték előadása

Zenés mesejáték a Hókirálynő Meseszínpad előadásában.

EGY CSÓK ÉS MÁS SEMMI
zenés vígjáték két részben a Pesti Művész Színház előadásában

Dumaszínház est

Három magányos, szeretetre vágyó nő egy nyomasztó atmoszférájú, kopár, szinte lakatlan szigeten. Ebbe a környezetbe érkezik Angelo, a titokzatos idegen, egy életerős férfi, aki puszta jelenlétével felszínre hozza és felkorbácsolja az elfojtott vágyakat, gátlástalanul kihasználva helyzetét, a szenvedés, a hiány által generált lehetőségeket.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 1821. november 11-én született Moszkvában, és csak hittük, hogy 1881 februárjában halt meg kedvenc városában, Pétervárott. Dosztojevszkij egy szép napon megunta a szegénységet, a nyomort, a kritikusokat, a szerencsejáték-függőség bilincseit, az alkotás terhét, és búcsút vett feleségétől, a jó Anna Grigorjevnától, és úgy tett, mint aki jobb létre szenderült.

Alice Michel szeretője. Hónapok óta egy hotelben randevúznak, ugyanis mindketten házasok. Ráadásul Alice férje Michel legjobb barátja.
Michel- hogy senki ne sérüljön- "mindenki érdekében" hazudozni kezd. Hazudik élvezettel hazudik szenvedéllyel majd hazudik zavartan és
kétségbeesve. A hazugság úgy árasztja el az életüket, mint nyitva felejtett csap a lakást. Vajon megússzák?

Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.

Három magányos, szeretetre vágyó nő egy nyomasztó atmoszférájú, kopár, szinte lakatlan szigeten. Ebbe a környezetbe érkezik Angelo, a titokzatos idegen, egy életerős férfi, aki puszta jelenlétével felszínre hozza és felkorbácsolja az elfojtott vágyakat, gátlástalanul kihasználva helyzetét, a szenvedés, a hiány által generált lehetőségeket.

Dumaszínház est

Biblia show
zenés bibliai képeskönyv
Zene: Wolf Péter Szöveg: Fábri Péter

musical

Dumaszínház est

Pass Andrea
Könnyűvel indul
lírai abszurd

FrenÁk Nostalg_Y-jának célja nem a konkrét korosztályi emlékezés és a nézőket megríkató múltba révedés, hanem a közönség bevonása egy intellektuális és érzelmi asszociációs játékba, ahol senki nem tudja egyértelműen, hogy kiből mi lesz, de a fantázia segítségével mindenki megalkothatja az elvárásainak megfelelő történetet. Véletlenül ütköző, egymáshoz kapcsolható töredékeken keresztül találhatjuk ki, hogy a különböző generációk közti interakciók milyen emberi relációkat rejtenek: például a két fiatal egyén, akik magukban hordozzák időskori önmagukat, és a két idősebb karakter között, akik magukon viselik fiatal énjük döntéseinek következményeit.

"Kippkopp a havas erdőben sétált, mikor odaröppent hozzá barátja, a cinke…" kezdődik Marék Veronika meséje egy egészen különleges napról, melyben a kis gesztenyefiú ellátogat a városba, hogy megtudja, miért nőtt fenyőfa egy házban, a szoba közepén. Kalandja során megismerkedik a kis Csillaggal, aki végigkalauzolja őt a díszbe öltözött fenyőfán, s végül megtudja ő is mi is az a Karácsony.

Kippkopp karácsonya
A TáncTánci baba-táncszínházi program keretében

Antoine de Saint Exupéry legismertebb ifjúsági regénye alapján!

Az Aranyszamár Bábszínház előadása.

Hogyan alakul ki a VILÁG? Járjuk körbe együtt! A népi motívumokra épülő játék során megteremtődik az ég, a föld, a Nap, a Hold, a csillagok, a vizek… virágok, állatok. Gyere el, és teremtsünk együtt egy színes VILÁGOT!

Figyelem, figyelem! Közhírré tétetik! Kerestetik az a szépséges leányzó, aki a bál utolsó napján elveszítette a jobb aranycipőjét. A birodalom összes szép lányának próbát kell tennie!
És az a hajadon, akinek hajszálpontosan illeszkedik a lábára az aranycipellő, a királyfi felesége legyen örökkön-örökké, míg a világ világ!

„Puha hó, szállingó, ezüst-szőrű kiscsikó. Nevetés a csengője, gyertyafény a gyeplője,
Jégsörényes, szeme szikra, csillagot rúg víg patkója. Puha hó, szállingó, ezüst-szőrű kiscsikó.”

(Tarbay Ede)

Az üzleti életben sikeres, de magánéletében boldogtalan bankvezér beleszeret az egyik alkalmazottjába. Titokban egy autót ajándékoz neki, és még sofőrnek is elszegődik mellé, csak, hogy kiderítse, a lány önmagáért szereti-e.

Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.