Színház, Zenés színmű

A komédia zenei világát Carlos Gardel, George Gershwin, Scott Joplin, Jerome Kern, Márkus Alfréd, Glen Miller, Kurt Weill és Zerkovitz Béla fülbemászó örökzöld dallamai garantálják. A Liliom Produkció előadása megint nőkről szól, de nem csak nőknek és nem csak az idősebb korosztálynak, hiszen egyszer mindenki öregszik..

Egy szeretnivaló olasz kisvárosban él Tomao Nicomaco, a már nem épp fiatal, de még lángoló szerelemre vágyó férfi, aki egyedül neveli épp felnőtté cseperedő leánykáját, Luciát. Tisztes háza népéhez tartozik még egy kevésbé tisztességes szobalány, Dorina, s hamarosan rendszeres látogatást tesz náluk Luigi, a vándormuzsikus, aki az apát hegedülni tanítja, a lányának pedig előbb hegedű- majd pásztorórákat ad. Don Tomao a lánynak előnyös házasságot tervez: Lucreziónak szánja, akinek vagyona jól mutatna a családi kasszában. De versenybe száll a lány kezéért a szomszéd presszó tulajdonosa is, aki a környék legpocsékabb kávéját méri, ellenben szívesen tenné zsebre Tomao pénzét, hogy abból valósítsa meg nagy álmát: a vendéglőt. A közelben áll egy panzió is, melynek tulajdonosa donna Agnese, Don Tomao korábbi szerelme, az egyik lakója, Viktória pedig most érkezett Magyarországról „Olaszba”, hogy megcsinálja a szerencséjét… Bonyolultan hangzik, ugye? Pedig a történetnek még épp csak az elején vagyunk!
Szövevényes komédia a hetvenes évek legszebb olasz tánczenéivel, sok-sok nevetéssel, bonyodalommal, szerelemmel és természetesen azzal az ígérettel, hogy a végén (majdnem) mindenki párra lel.

,,Az előadás az életközepi válság (midlife crises) problémáit vizsgálja női szemszögből nézve. A színdarab körbejárja az ilyenkor felmerülő kérdéseket: mit ér a nő, ha elmúlt 40? Mit ér a nő, ha már nem fiatal? Ha már nem olyan vonzó? El tudja-e fogadni önmagát a változásban, szembe tud-e nézni saját félelmeivel, vágyaival?

Nyáry Krisztián és Horváth János Antal darabjában irodalomtörténet és színház találkozik – az ebből született, időnként filmszerű, dinamikus, a 100 éves korszak képét megrajzoló előadásban megelevenedik az irodalom: megtapasztalhatjuk, hogy hús-vér emberek írták mindazt, ami ma kötelező olvasmány, akik ugyanúgy szerettek és gyűlöltek, mint akárki más, csak talán hangosabban.

Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán

Kulturális lavírozás az irodalom, a zene, a színház és a vizualitás bevonásával; zenével és fényfestéssel.

Fergeteges humor, fülbemászó dallamok és mellbevágó üzenet: Tasnádi István igaz történeten alapuló, lélekemelő komédiája.

A londoni Soho legmélyén Bicska Maxi, a sármos rablógyilkos titokban feleségül veszi Peacock, a koldushálózatot működtető üzletember egyetlen leányát, Pollyt. A koldusok királya azonban elégtételt vesz a bandavezéren lánya elcsábításáért...

Bella Máté és Karafiáth Orsolya díjnyertes abszurd komédiája, remek zenékkel szórakoztatóan mesél az elmagányosodásról, a szerelemről és az emberi kapcsolatok fontosságáról.

Édouard Louis önéletrajzi regénye emléktöredékeken keresztül mutatja be az író és édesapja kapcsolatát: küzdelmeiket egymással, egymás megértéséért és elfogadásáért, illetve az egymás iránt érzett szeretet megéléséért és kimutatásáért.

A Szépség és a Szörnyeteg című mesejátékunk eredete egy orosz népmese, „A bíbor Rózsa”. A klasszikus mesében - mint ahogy a mi feldolgozásunkban is –a jó megküzd a rosszért! Nem a rosszal– sárkánnyal vagy egyéb kultikus hőssel–, hanem a rosszért, hogy ne legyen többé rossz!

A két kiváló musical színésznő Polyák Lilla és Janza Kata előadásában a legismertebb örökzöld slágerek csendülnek fel eredeti nyelven és zenei alappal. A színésznők a 70-es évekbe repítik vissza a közönséget, nem csak a dalok, hanem az extravagáns ruhák és koreográfia által is.

Az éjszakák és nappalok megkövült rendjét a fiatal egyetemista, Kelepei Jenő beköltözése borítja fel némiképp, ám hamarosan kiderül: valójában ennél sokkal szokatlanabb okok állnak az egyre gyűrűző és már-már misztikusan rejtélyes események hátterében. Csontteleky Szigfrid, a magyar Casanova, az érett és kissé kiégett férfiú, akinek látogatásáért gyakorta imádkoznak monarchia-szerte a madámok, egy titokzatos barátjától úgy értesül, hogy a kolozsvári Gerendásban meglelheti álmai nőjét, egy tisztaszívű cselédlány képében... A szerelmes férfiú kész bármilyen eszközt és módszert bevetni néhány percnyi találkozásért, szenvedélyes érzelmeit a bordély lakói és vendégei is enyhén megszenvedik... S ha ez nem lenne elegendő a tisztes ház felbolygatásához, Kelepei mama a híres anyai ösztönök sugallatára Brassóból Kolozsvárra utazik, hogy meglepje kisfiát. A pokol elszabadul és egy ponton már bizton állítható, hogy senki sem az, aminek látszik. Talán csak a vak zongorista azonos önmagával, vagy mégsem?

Dankó Pista regényes élete feladta a leckét életrajzíróinak: élete - és halála megírhatatlan... Igazi kalandokon, fordulatokon át olyan tekervényesen szövődött, hogy talán Jókai, vagy Mikszáth tollára való lehetett volna.