A Játékszínben elkezdődtek az Életrevalók próbái
A Játékszínben elkezdődtek az Életrevalók próbái...
Boba festőművész tárlata a Madách Színház Tolnay Szalonjában
Boba festőművész tárlata a Madách Színház Tolnay Szal...

Program


Aktuális előadások


A Ferenczy Noémi-díjas Kányási Holb Margit (1950-2025) pályakezdése egybeesett az 1975-ben induló Velemi Textilművészeti Alkotóműhely kibontakozásával, amely a funkcionális szemlélet helyett a kísérletezést – a térbeli, konceptuális és installatív lehetőségek kutatását – állította középpontba. A művész egyedi szövéstechnikát is kifejlesztett, és a kézműves gyakorlatok terén elsajátított mesterségbeli tudását egyre inkább a kortárs áramlatok gondolatiságától áthatott, érzékeny közelítésmóddal kapcsolta össze, így a használatra rendelt tárgyak helyét mindinkább az autonóm, jelentésteremtő művek vették át életművében.

A szövést érintő archaikus ismeretekkel történő kísérletezés a textil átfogó szemléletével társul gyakorlatában, és munkái átívelnek a képzőművészeti kifejezésmódok területére. A gyapjú- és nemezképek, objektek, komplex installatív munkák és performatív gesztusok egy olyan alkotói univerzum részeivé válnak, amelyben az anyag a teremtés aktív ágense és egyben a teremtett világ értelmezési módja. Az érett pályaszakaszban nem dekoratív felületeket hoz létre, hanem adottságaikkal az alkotást meghatározó, eseményhordozó közegeket. Előtérbe helyezi a felületi textúra és a térbeliség, a test és az emlékezet, az anyagszerű és a pszichikai realitás összefüggéseit.

A textilek alkalmazása, alakítása, használatba hozása, téri helyzethez rendelése gyakran akcióművészeti keretben történik meg. A kapcsolódó mozdulatok – takarás és felfedés, kötés és oldás – a technikai műveleteken felül cselekvésalapú, időben kibomló jelentésképző aktusok, melyek gyakran az egyén közösséghez való viszonyára is utalnak. A hordozóhoz tapadó emlékezet, az elsajátított szakmai tudás és a tradícióból eredő, nehezen nyelviesíthető – hiszen szakrális irányba mutató – sejtelmek visszatérő inspirációs forrásai; munkássága így sok tekintetben a vele egy generációhoz tartozó, szintén szövő szakon végzett Lovas Ilonáéval mutat rokonságot.

A testi-materiális, illetve szellemi összefüggések identitásformáló erején túl a művészcsalád mint szellemi közeg is szempontokat kínál az életmű értelmezéséhez. Fátyol Zoltán képzőművésszel közös gondolkodásuk – eltérő médiumaik és kifejezéskészletük ellenére – egybehangzóan mutatja fel a művészet spirituális közvetítő funkcióját. A gyermekükkel, Fátyol Viola Capa-nagydíjas fotóművésszel együttműködésben alakuló munkák pedig – a médiumok közti átjárás és az emlékezet vizuális bemutatása által – újabb távlatokat nyitnak az alkotó pályáján.

Kányási Holb Margit praxisa párbeszédképes a kortárs művészet kurrens vonulataival, amelyeknél az anyagszerűség vizsgálata, illetve a test(emlékezet) vagy épp a ritualitás újrateremtésének lehetősége a meghatározó. Munkái a textilt olyan kifejezőerő forrásaként kezelik, amelynél a fedés és a feltárás mozzanatai, az érintés és az érintetlen tisztaság kettőse párhuzamosan jutnak érvényre, az egzisztenciális tapasztalatok és egy mélyebb igazságba vetett bizalom érzékeltetése érdekében.

Kurátor: Áfra János

Ajánló


A Néprajzi Múzeum 2026. február 12-én nyíló új időszaki kiállítása a gyűjtemény egyik különleges, kéttonnányi anyagot kitevő fényképészeti kincséből válogat.…

A megújult Citadella egyik legizgalmasabb újdonsága A Szabadság Bástyája című kiállítás. A nyugati ágyútoronyban kialakított, több mint 1700 négyzetméteres tárlat…

A 60 perces angol nyelvű túrák mindennap háromszor (13:30, 15:00, 16:30) indulnak. Időszakosan olasz, francia, spanyol, német, görög és magyar…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!





impresszum - kapcsolat | Adatvédelmi tájékoztató