Bartók Béla két nagyhatású színpadi műve a férfi és nő közötti kapcsolatok dinamikáját, személyiségük mélyebb rétegeit vizsgálja olyan alkotók színre vitelében, akik mindketten a hagyomány és az újítás ötvözésével tárják fel a darabokban rejlő lehetőségeket a 21. század közönségének. több
Bartók Béla / Venekei Marianna: A csodálatos mandarin / A kékszakállú herceg vára
OperaTáncdráma
Az előadás megtekintése 14 éven aluliak számára nem ajánlott.
Az előadás hossza 2 óra egy szünettel
Nyelv magyar
Felirat magyar, angol
Bartók Béla két nagyhatású színpadi műve a férfi és nő közötti kapcsolatok dinamikáját, személyiségük mélyebb rétegeit vizsgálja olyan alkotók színre vitelében, akik mindketten a hagyomány és az újítás ötvözésével tárják fel a darabokban rejlő lehetőségeket a 21. század közönségének. A csodálatos mandarin Venekei Marianna 2024-ben bemutatott koreográfiájában a tánc nyelvén megidézett nagyvárosi miliőben vizsgálja a szereplők belső világát. A kékszakállú herceg vára ősbemutatójának 100. évfordulóján, 2018-ban színpadra vitt produkciójában Kasper Holten rendező az Operaház egykori festőműtermét megidézve tárja fel a férfilélek szimbolikus ajtajait.
Venekei Marianna / Bartók Béla: A csodálatos mandarin
A mai világban is felkavarónak találjuk a Lengyel Menyhért erotikával, szexualitással és abúzussal fűtött pantomimjátékából készült A csodálatos mandarint, a kölni ősbemutató idején azonban egyenesen botrányosnak látták. Akár felkavaró, akár botrányos, az biztos, hogy nagyhatású műről van szó, amely ennek megfelelően be is járta a világot. Bemutatták Európa, Amerika, Ázsia számos országában, de még a Dél-afrikai Köztársaságban is. Az Operaházban 2024-ben Venekei Marianna koreográfiájával került színre a balett, aki ki így vall róla: „Nagy kihívás olyan darabot koreografálni, mint A csodálatos mandarin, melyet az elmúlt száz évben már számtalan koreográfus és rendező színpadra vitt. Ötvözni kell a jelent és a múltat, megtalálni az utat a 21. század nézőihez, közben hűségesnek maradni Bartók Béla zenéjéhez. Nagy lehetőségek rejlenek a műben. Egyrészt kiválóan be lehet mutatni a főszereplőket a tánc sajátosságai révén, másrészt pedig a nagyvárosi miliőt. Izgalmas kaland felfedezni a szereplők belső világát, kibontani személyiségük egyre mélyebb rétegeit.”
Karmester: Halász Péter
Közreműködik a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház Zenekara.
Koreográfus: Venekei Marianna
Díszlettervező: Zöldy Z Gergely
Jelmeztervező: Szelei Mónika
Videótervező: Czeglédi Zsombor
Koreográfus asszisztense: Sárközy-Holler Ágnes
Próbavezető balettmester: Kohári István, Sárközy-Holler Ágnes, Venekei Marianna
Zeneszerző: Bartók Béla
Szövegíró: Lengyel Menyhért
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára
Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásosa kivételes, misztikummal teli darab, amely mind az értelmezés, mind a színpadra állítás tekintetében izgalmas kihívások elé állít rendezőket, alkotókat és előadókat egyaránt. Nem csoda hát, hogy országon belül és kívül oly gyakran tűzik műsorra. Az OPERA az idei évadban visszatér a nemzetközileg elismert dán rendező, Kasper Holten színreviteléhez, aki többek közt a berlini Deutsche Oper, a bécsi Theater an der Wien, a Finn Nemzeti Operaház, a bécsi Staatsoper, a milánói Scala és a Bregenzi Fesztivál színpadán is nagy sikerrel mutatkozott be alkotóként, 2017 tavaszáig pedig a londoni Royal Opera House művészeti igazgatói posztját töltötte be. Sőt Budapesten forgatta a 2010-ben bemutatott Juan című Don Giovanni-operafilmjét. Rendezéseire a letisztult, sokszor monumentális látványvilág, a tradíció és az újító törekvések harmonikus egyensúlya jellemző. „Olvasni, hallgatni, gondolkodni és érezni. Az a fontos, hogy ne prekoncepciókat követve elemezzek, vagy ne mindig ugyanazt a művészi stílust alkalmazzam, hanem hogy kapcsolatba kerüljek a darabbal, és teljesen tisztában legyek azzal, mi az, amivel lenyűgöz engem. Csak ezután jöhet az esztétika, a koncepció és a többi” – vallja Holten.
Karmester: Halász Péter
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara
Rendező: Kasper Holten
Díszlettervező: Aarfing Steffen
Világítástervező: Gad Ulrik
Dramaturg: Kenesey Judit
Angol szöveg: Zollman Péter
Zeneszerző: Bartók Béla
Szövegíró: Balázs Béla
Bemutató: 2024. február 3.
Egy miniszter pályafutásának csúcsa felé közelít, ugyanis reményei szerint az államfő hamarosan őt bízza meg kabinetváltással, egyúttal pedig megkapja miniszterelnöki…
Egyszerre politikai dráma, krimi és szerelmi história, amely a 15. század közepének izgalmas történelmi eseményeit eleveníti meg, bemutatva a Hunyadi…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
