Weöres Sándor 1972-ben írott darabja (sokak szerint a magyar irodalom legtalányosabb, mások szerint legjobb drámája) háború idején játszódik, 1686-ban, a törökellenes hadjárat utolsó pillanataiban, amikor az új megszállók, az osztrákok elűzik Buda alól a régit, a törököt.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. május 24. szombat, 15:00
Weöres Sándor: A kétfejű fenevad avagy Pécs 1686-ban
történelmi panoptikum
Weöres Sándor drámája azt a kritikus időszakot mutatja be, amikor Magyarország a török és az osztrák hatalom közé szorult: a történelem kereke forog, szinte követhetetlenül változik, mikor ki kerül előnyösebb helyzetbe. Ebben a zűrzavaros korban kellene boldogulniuk a kevésbé fontos, az eseményekkel csupán csak sodródó kis embereknek. A magyarok nem tudják, melyik fél felé kellene fordulni, minden erkölcsi és etikai törvény viszonylagossá válik a túlélés fényében. Főszereplőnk, Ambrus csak a menekülést ismeri. Egyik helyről a másikra kell szöknie az évek során, egyik női szoknyától a másik mögé bújnia, hogy életben maradhasson.
Weöres darabja szatirikusan és humorosan mutatja be ezt a történelmi panoptikumot, amelynek középpontjában olyan figurák állnak, akiknek újra és újra ki kell fordítaniuk magukat, csupán azért, hogy biztosra vehessék, a következő nap is felébrednek majd. De felismerhető marad-e még ennyi pálfordulás után az ember maga? Mi marad Ambrusból és a többiekből, miután már számtalanszor újrahajtogatták magukat? A szereplők életét hit, világnézet, nemzetiségváltások fonják körül, és bizonyítják, mennyire simulékony és alkalmazkodó is az ember, ha a túlélési ösztön van a vezetőülésben.
A szerző nevetve kalauzolja át szereplőit történelmi tablóján, abszurdnál abszurdabb szituációkon keresztül: szerelem, háború, királykisasszony, török szultán, színház - ám mindezt átszövi Weöres ízes iróniája, ami a történelemszemlélet közvetlenségéből fakad. Ezzel egy igen különleges előadás kerülhet színpadra, amiben nem csak az derül mi is az igazi Kétfejű fenevad, hanem az is, hogy hány fejű fenevad maga az ember.
A menekülés művészete. Ambrus szerepében Szemenyei János, Téby Zita és Bognár Gyöngyvér közt őrlődve, Koltai M. Gábor rendezésében.
Móricz Barbárok című novellája a magyar irodalom egyik legismertebb és legerősebb szövege. Nyerssége, mélysége, ösztönszerűségében is szentséges atmoszférája utolérhetetlen. Ezt szeretnénk mi is kihangsúlyozni, és megmutatni a (népi)lét olykor durva, olykor buja, olykor pajzán, olykor erőszakos, de ugyanakkor szentséggel teli, részvéttel teli, hittel teli világát. Ez a kettősség ugyanis mai életünkben is ugyanúgy jelen van.
Kortárs japán mangák szemszögéből a Hokuszai Manga 2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16 A kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
A 60 perces angol nyelvű túrák mindennap háromszor (13:30, 15:00, 16:30) indulnak. Időszakosan olasz, francia, spanyol, német, görög és magyar…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
