Szepes Mária 1946-ban megjelent regénye néhány hónap után zúzdába került, mint veszedelmes, felforgató irodalom. A kimentett néhány példány azután kézről kézre járt évtizedeken át; tiltott gyümölcsként élvezték azok, kik hozzájuthattak, de a mű így is kultuszregénnyé vált.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. április 23. hétfő, 19:30
Szepes Mária: A vörös oroszlán
Egy misztikus regény monodráma változata.
Szepes Mária 1946-ban megjelent regénye néhány hónap után zúzdába került, mint veszedelmes, felforgató irodalom. A kimentett néhány példány azután kézről kézre járt évtizedeken át; tiltott gyümölcsként élvezték azok, kik hozzájuthattak, de a mű így is kultuszregénnyé vált.
A könyv alaptémája egy elixír, maga a Prima Materia, amely halhatatlanná tesz. A történet 1535-ben indul, és háromszáz évvel később ér véget. Újabb és újabb életeken és halálokon át követhetjük végig egy nyughatatlan lélek reinkarnációs fejlődéstörténetét.
Venczel Vera számára a vígszínházi színpadi változatot a rendező, Bodor Böbe, és a drámaíró-dramaturg, Lőrinczy Attila készítette el.
SZEPES MÁRIA (1908 – 2007)
“Az a mániám, vagy szent őrületem, hogy amit írok, azt érdekesen írjam. Nincs jogom untatni sem tudománnyal, sem művészettel senkit. Százötven könyvem jelent meg eddig, de kétszáz lesz azután, ha én már levetem a testemet…”
Szepes Mária színészcsaládba született 1908. december 14-én. Édesapja Scherbach Oziás, művésznevén Papír Sándor, komikus, jellemszínész, édesanyja Kornai Margit primadonna.
Papír Magda néven három éves korától ő maga is színpadra lép, és némafilmekben játszik.
Kilencévesen kezd verseket, novellákat írni, érettségi után művészettörténetet, irodalmat és pszichológiát tanul, és nevelőapja Galánthay Balogh Béla Astra filmstúdiójának dolgozik; forgatókönyveket és dalszövegeket ír, többek között Karády Katalinnak.
1930-ban házasságot köt Szepes Bélával, aki ezüstérmes olimpikon, újságiró, síbajnok, karikaturista és szobrász egy személyben. Három évre német lapoknak dolgozó újságíróként Berlinbe költöznek, majd Hitler hatalomra jutásakor hazatérnek.
1938-ban kisfiúk születik, akit hét hónaposan elveszítenek. Szepes Mária ezután kezdi el írni leghíresebb regényét, A vörös oroszlánt. A könyv 1946-ban jelenik meg Orsi Mária álnév alatt, és nagy feltűnést kelt.
1947-48-ban, a könyvkiadók államosítása után a kötetet transzcendens tartalma miatt bezúzzák. A műből Szepes Mária jó barátja, Hamvas Béla filozófus, író ment meg néhány példányt a Széchényi Könyvtárból, ahol akkoriban könyvtárosként dolgozik. A későbbiekben ezek a példányok szolgálnak alapjául az amerikai magyar kiadásoknak, valamint a német, angol, olasz, spanyol, portugál, szerb, szlovák és román műfordításoknak.
“Amikor azt hitték, megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni” – mondta Szepes Mária.
A kötet Magyarországon csak 1989-ben jelenhetett meg ismét csorbítatlanul, immár a szerző neve alatt.
A szocializmus hosszú évtizedeiben – mint a polgári írók közül oly sokan – Szepes Mária is nem kívánatos személynek számított, s másokhoz hasonlóan ő is a gyermekirodalom felé fordult. Nevéhez fűződik egyebek mellett a nagysikerű Pöttyös Panni sorozat tizenkilenc darabja.
Hétkötetes regényfolyama, a pszichológiai, karakterológiai ihletésű Raguel hét tanítványa, melyen harminc évig dolgozott, sok más, a fióknak írt ezoterikus művével együtt szintén csak a rendszerváltás után kerülhetett az olvasók elé. A vörös oroszlán, a Varázstükör és a Raguel hét tanítványa együtt alkotják főművét, a beavatási trilógiát.
Szepes Mária csak a kilencvenes évektől kezdődően kaphatta meg az őt megillető figyelmet és elismerést; 1994-ben és 1998-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti- illetve Középkeresztjét vehette át.
Varázslatos személyiségét az okkultizmus nagyasszonyaként felfedezte a média is – életének utolsó évtizedében megannyi televíziós felvétel készült vele.
2007. szeptember 3-án, kilencvennyolc évesen hunyt el budai otthonában. Emlékét és hagyatékát a nevét viselő alapítvány gondozza.
Ha a „színházcsinálók” biztosra akarnak menni, akkor a bohózatok bohózatához nyúlnak, ez pedig nem más, mint a Boeing Boeing (Leszállás Párizsban). Camoletti komédiája még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, ugyanis ez a világon legtöbbet játszott vígjáték!!! Esőnap: 2026. július 12. 20:00
A Kipling-regény alapján készült rendkívül népszerű musical a dzsungelt, mint emberi társadalmunk tükörképét értelmezi. Ebben a valóságban az emberi tulajdonságokkal felruházott vadak létünk jobbik felét képviselik: kemények, de őszinték, a dzsungel-társadalom a természet áthághatatlan, szigorú törvényei szerint él.
A @LL3t4rgIA alkotóinak új előadása, a 4-6 a mai magyar fiatalok kilátásait vizsgálja az érettségi utáni időszakban. A produkció nemzeti és polgári ünnepeinken keresztül bontja ki kérdésfelvetéseit, és arra tesz kísérletet, hogy egy mai fiatal felnőtt nézőpontjából értelmezze: mit jelent ma magyarnak lenni. A helyszín a budapesti Nagykörút ikonikus pontja, a 4es6os kocsma, amely egyszerre kiindulópont és érkezési hely – akárcsak a várost átszelő villamos.
A nagy sikerű A hosszú élet titka alkotóinak új bemutatója ismét az izgalmas és sokszínű novellaszínházi műfajban születik.
Az előadás a Csiky Gergely Színház, a Kultkikötő és az Összpróba Alapítvány közös produkciója.
Rádiós, a fiatal tudós a számítógépe tökéletesítésén dolgozik a padláson. Ide érkezik meg négy bolyongó szellem – Kölyök, Meglökő, Herceg…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
