A Bál a Savoyban az egyik legsikeresebb magyar operett külföldön és hazánkban egyaránt. Nem csoda, hiszen Ábrahám Pál a műfaj nagy megújítója az akkor világhódító jazz-muzsikát lopja be az operettbe, evvel szinte új, revüoperett-stílust honosít meg. Betétdalok váltak örök slágerekké: Kicsike vigyázzon, Toujours lamour, Mr. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. július 17. hétfő, 20:30
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban
Revüoperett két felvonásban
A Sensum Arts előadása
Szereplők:
Madleine - Mádi Piroska
Henry - Buch Tibor
Daisy Parker – Haraszti Elvira
Mustafa bei - Kovács Szilárd
Archibald / Pomerol - Várkonyi András
Tangolita - Gregor Bernadett
Celesten - Juhász Illés / Pável Miklós
Szerző - Ábrahám Pál
Rendező - Jankovits József
Koreográfus - Arany Tamás
Díszlet, jelmez - Horgonyi Laura
Henry de Foublois márki és felesége Madleine egyéves nászútjukról hazatérve úsznak a boldogságban. Ám Henryt korábbi,szabadabb élete egyik szerelme Nancy város polgármestere álnéven táviratot küld neki, miszerint a korábbi adósságát a soron következő Savoy-beli bálon kívánja behajtani. Madleine enged a játéknak, s titokban, álarcban ős is a bálba siet…
Repülöm a piros eget, égve reped, siratom-e, siratom-e majd eleget? Ha valami így fáj, mélybe talál, nem a seb, a lélek, az kiabál. (Szarka Tamás: Repülöm a piros eget) Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer…
