A magyar égbolton két csillag ragyog sok ezernyi égitest között. Más korban születtek, világosságuk más-más forrásból ered, fényük mégis összeér ma, felénk áramlik, és lelkünkben, szívünkben célba ér.
Ha igaz lenne, ahogy a mesék tartják, hogy a lelkek a csillagokba költöznek, József Attila és Szécsi Pál most bizonyára jó szomszédságban lennének. Mint a bölcs öregek, felidéznék életük tanulságait, és biccentve okos fejükkel felismernék az azonosságokat, melyeket hol a közös magyar lélek sorsa, hol egyéni művészi szellemük formált hasonlóra. Beszélnének az apák hiányáról, akiket korán elsodort tőlük az élet, így nem volt kitől tanulniuk férfierőt, dacos akaratot, amely szembeszáll a nehézségekkel. Máskor szóba kerülhetne közöttük ahűtlen anyák példája is, akik korán meghalnak, vagy a világ túlsó felére költöznek megfosztva a fiút a feltétlen szeretet bizonyosságától.
Őszi estéken az okos férfiak állandó beszédtémája kerülne elő, keseregnének a világ fájdalmain, kimondanák mindazt, ami Nagyon fáj! Az egyik a költő zsenijével, a másik az imádni való celeb bűvkörével kiáltaná világgá ugyanazt: Bús szívvel énekelni édesen, oly nehéz!
Nyáréjszakákon mi másról folyna a szó, mint a régi szerelmek keserédes emlékeiről. A nőkről, akiket hiába imádtak, csodáltak, megkötni, megtartani nem tudtak. A téli esték lennének a legnehezebbek: a hiány fájdalma, a reménytelenség süket csendje törné meg a lassú beszédet. Férfikönnyek áztatnák arcukat.
Az előadást szerkesztették, rendezték, játsszák:
Nagy Barbara
Török-Ujhelyi Tamás
Zongorán közreműködik: Dr. Nagy Zoltán
Tegyük fel, hogy megcsalt a férjem – mit teszek én? Sírok, válok, vagy bosszút állok? Lucienne Vatelin tisztességes feleség, esze…
1986 nyarán egy mesesorozaton és Zorán új albumán kezdett dolgozni Presser Gábor és Sztevanovity Dusán, egy ötlet azonban új irányba…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
