2
BACH 340
Műsor: J. S. Bach: János-passió BWV 245
több
Jegyvásárlás
Műsor: J. S. Bach: János-passió BWV 245
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 25. kedd, 19:00
Közreműködik: Rendes Ágnes, Megyesi Schwartz Lúcia, Körmendy Flórián, Pataki Bence, Kovács István – ének / Kéringer László – evangélista / Pétery Dóra – csembaló / Szilágyi Péter – orgona / Kodály Filharmonikusok / Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel
Johann Sebastian Bach passiói (a János- és a Máté-passió) az emberi alkotó elme legjelentősebb csúcsteljesítményei közé tartoznak. Hatásuk, kisugárzásuk csak a legnagyobb zsenik – Shakespeare, Leonardo, vagy Michelangelo – alkotásaihoz mérhetők. A két részből álló oratorikus alkotás – mely Jézus szenvedéstörténetét és halálát jeleníti meg János evangélista leírásából kiindulva – összetettségével, szuggesztív ábrázolásmódjával talán túl is nő az oratórium műfaj keretein. Nagy kortársaival (Vivaldi, Händel, Telemann) ellentétben Bach nem komponált operát, mégis felépítésében, drámai jeleneteiben a János-passió sokkal inkább mutat a színpad irányába, mint pályatársai művei. A mű szövege és zenei megoldásai nagyon szoros összhangban állnak egymással. Számos helyen érzékelhető a szövegfestés technikája, amint Bach zeneszerzői eszközökkel kiemeli, illusztrálja az elhangzó szavakat és történéseket. Ezek a mélyről fakadó, egyszerű, de hatásos megoldások jellemzik a passió hangszerelését is. Az áriák esetében rendszerint szólóhangszerek (fuvola, oboa, hegedű, gamba) teszik színessé, különösen kifejezővé a zenei anyagot. A történet drámai izgalmán túl sajátos dinamizmust ad a János-passiónak az egymást követő részek kontrasztáló jellegéből adódó változatosság.
A mű első előadása 1724 Nagypéntekjén zajlott le Lipcsében, de később is több alkalommal megszólalt a szerző életében. Szövege János evangéliumának 18-19. fejezetén, annak Luther-féle német fordításán alapszik. A Biblia szavait és történéseit általában a recitativókban idézik meg a szereplők: Jézus, Pilátus, és Péter. Az Evangélista (tenor) narrátorként vezet végig a filmszerűen pergő történeten, melyet szabadon költött versek, kommentárok szakítanak meg. Ezek az általában visszatérő (Da Capo) formában komponált áriák mintegy tükörképei az elbeszélt eseményeknek. Meghatározó szerepet játszanak a passióban a protestáns népénekek, a korálok is, melyek a gyülekezet reflexióit fogalmazzák meg. Az ún. „turba” kórusok ezzel szemben a Jézus korabeli nép lelkiállapotának, véleményének megjelenítői. Különös jelentőségű a művet indító nagyszabású nyitókórus („Herr, unser Herrscher!”), illetve a passiót lezáró különös szépségű siratóének („Ruht wohl...”), melyet feloldásként még egy zárókorál követ.
– baljos –
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős?
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
A Győri Balett és a Győri Nemzeti Színház közös estje a magyar zenei örökség egyik legnagyobb alakja, Kodály Zoltán munkássága előtt tiszteleg, két különböző, mégis egymást kiegészítő alkotással. Míg az egyik a kortárs tánc nyelvén, a mozdulatokon keresztül szól a szerelemről és az emberi kitartásról a másik a hagyományos népi gyökerekből, a népdalokból és a daljátéki műfajból építkezik. Romance című koreográfiájában Velekei László és a Győri Balett új szemmel közelít a zeneszerző életművéhez. A koreográfus korábbi, nagysikerű KODÁLY című alkotását gondolta tovább, hogy a világhírű zenetudós, népzenekutató és pedagógus örökségét a tánc formanyelvén is életre keltse. A Romance egy szerelem történetét meséli el, mely a nehéz időkben született és egy életen át elkíséri az embert. A Székely fonó – Kodály Zoltán egyfelvonásos daljátéka a Győri Nemzeti Színház történetében először kerül bemutatásra, Keresztes Attila rendezésében. A mű különlegessége, hogy nem egyetlen történetet mesél el, hanem a népi élet, az emberi érzések és a természetközeli lét apró pillanataiból teremt költői tablót. A dalokból összeálló zenei fonat a magyar lélek szomorkás, vágyakozó, mégis hittel teli világát idézi meg – egy eposzt, amelyben a múlt és a jelen egyaránt megszólal. Az est különlegessége, hogy a magyar zene és a magyar lelki identitás kettős arcát mutatja meg: a népi hagyomány mélységeit és a kortárs ember érzelemvilágát ütközteti, azonban Kodály zenéje híd a múlt és a jelen között – ahogyan e két produkció is párbeszédet teremt hagyomány és megújulás között.
Mit jelent embernek lenni? Hogyan birkózunk meg az élet és halál dilemmáival, az igazság és erkölcs határvonalán egyensúlyozva? Ez a…
Mi történik, ha valaki nem törvényekkel, hanem szeretettel akarja megváltoztatni a világot? Az 1500-as évek Rómájában, ahol az árva gyerekek…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
