Kecskeméten történt 1830. április 16-án, hogy a város köztiszteletben álló főügyésze, Katona József, egy hosszú és fáradságos tárgyalás után felállt és kilépett az ajtón, hogy odakint levegőzzék. Amint kiért a szabad ég alá, szívéhez kapott és holtan esett össze. A város nagy részvéte mellett temették a már fiatalon is tekintélyes jogtudóst..
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2013. május 11. szombat, 19:00
Bánk Bán
Kecskeméten történt 1830. április 16-án, hogy a város köztiszteletben álló főügyésze, Katona József, egy hosszú és fáradságos tárgyalás után felállt és kilépett az ajtón, hogy odakint levegőzzék. Amint kiért a szabad ég alá, szívéhez kapott és holtan esett össze. A város nagy részvéte mellett temették a már fiatalon is tekintélyes jogtudóst. De a népes gyászoló közönségből nyilván senkinek sem jutott eszébe, hogy a főügyész ifjúkorában verseket, sőt drámákat is írt.
Legkevésbé pedig az juthatott volna bárki eszébe, hogy az oly korán elhalálozott jogtudós a magyar irodalom legnagyobb tragédiaköltője volt, akinek főművéhez hasonlatos nemzeti tragédiát a következő emberöltőkben sem fognak írni. A Bánk bán ugyan megjelent, de a könyvbe nyomtatott drámát alig-alig vásárolta valaki. Először csak három évvel a szerző halála után adták elő, de sokáig csak egyes színészek fedezték fel maguknak, mint jó szereplehetőséget.
„A Bánk bán egyszerre tudott korhűen középkori és izgalmasan aktuális lenni, mint a legjobb Schiller-drámák. A jellemek mélysége és gazdagsága Shakespeare-t idézi. Szerzője nem volt forradalmár, de műve forradalmasító hatású, mert elkeseredést ébreszt minden zsarnokság ellen, és részvétet a megalázottság mellett. Nyelve olyan erőteljes, mint soha még magyar drámáé. Rímtelen jambusos formájával pedig odakapcsolódott a Shakespeare-Schiller-hagyományhoz.” (Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka)
Közreműködik:
Báli közönség, tömeg, Békétlenek: a teljes műszak
Két népzenész: hegedű-brácsa
Az István, a király előadás a magyar történelem jelentős szeletét mutatja be: Géza fejedelem halála után fia, István örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is igényt tart rá és tömegeket gyűjt maga köré. István megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres harcot, az összecsapást nem lehet elkerülni.
Többnemzetiségű együttes, dalaikat 25 nyelven adják elő. Az amerikai Thomas Lauderdale zongoraművész alapította 1994-ben azzal a céllal, hogy egyesítse a klasszikus-, dzsessz-, latin és popzenei műfajokat, egyedi hangzást teremtve. Debütáló kislemezük, a „Sympathique (Je ne veux pas travailler)” 1997-ben jelent meg, és azonnal bombasiker lett.
A Nemzetébresztő – a legnagyobb magyar egy szenvedélyes, megrendítő és mai történet arról az emberről, aki nemcsak a hazáját akarta felrázni, hanem önmagát is. Széchenyi István alakja ebben az előadásban nem történelmi távolság, hanem hús-vér ember: vívódó, bátor, esendő és mégis felemelő. A darab hív, hogy újra ránézzünk arra, mit jelent magyarnak lenni – és mit jelent/jelentene, tenni érte. esőnap 07. 10.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
Verseny, mesterkurzusok, világsztárok: érkezik a XI. FAB Summerfest!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
