A legnagyobb népi írónk, Móricz Zsigmond szatmári néprajzi gyűjtései során került igazán közel a magyar paraszti kultúrához, az ott élő emberek életének megismerését tartotta legfőbb iskolájának: „Kimeríthetetlen mondanivaló duzzadt bennem, és 25–30 év alatt nem fogyott ki az a tarisznya, amit ott és akkor tömtem meg mohó kapzsisággal a nép életének mindenféle anyagával. több
Ő az, aki igazán ismerte és legmélyebben együtt érzett a magyar parasztság sorsával, s nemcsak azért, mert az ő gyökerei is oda vezettek vissza, hanem mert egész életében visszajárt hozzájuk töltekezni, gyűjteni, óvni, szidalmazni.
Móricz elsőként mutatott példát arra, hogy miként lehet és kell a nemzeti hagyományainkat leginkább megőrző parasztság kultúrája felé szeretettel fordulni. Móricz Zsigmond tiszazugi méregkeverő asszonyai, Erdély Tündérkertjének Gábrielje és a címadó Barbárok novellájának szereplői, kedves szatmári gyűjtéseinek parasztjai kelnek „életre” a két koreográfus Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán szemet gyönyörködtető és egyben elgondolkodtató alkotásaiban.
Előadja: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes
Zene: Kiss Ferenc, Gryllus Dániel, Árendás Péter, Balogh Kálmán
Rendező-koreográfusok: Zs. Vincze Zsuzsa, Kossuth-díjas, Harangozó-díjas, érdemes művész
Zsuráfszky Zoltán, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas, kiváló művész
Molnár Ferenc vígjátéka egy furcsa szerelmi négyszög története ironikus, szívfacsaró mese.
A musicalben árva gyerekek egy csapata kószál a háborús front kellős közepén. Egy békés hajlékra vágynak, ahová behúzódhatnak éjszakára. És…
Mozart utolsó operája, E. Schikaneder szövegét alapul véve, szimbólumokkal mélyen átjárt, misztikus mű a szerelem mélységéről és egyszerűségéről, az élet…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
