Duna Szimfonikus Zenekar - Örömteli alkotások

Műsor:

Smetana: Az eladott menyasszony – Komédiások tánca
Enescu: Román rapszódia (A-dúr), op.11 No.1
Dohnányi: Szimfonikus percek, op.36
Sosztakovics: 9. (Esz-dúr) szimfónia, op.70

Vezényel: Ligeti András
Műsorvezető: Zelinka Tamás

Ligeti András (1953) hegedűművész és karmester. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán először 1970 és 1976 között a hegedű főtanszakon, majd 1974–1979 között a karmesterképzőben tanult. Hegedűművészi tanulmányai befejezése után lett a Zeneakadémia tanára és a Magyar Állami Operaház koncertmestere, később pedig karmestere. 1986-tól Bécsben Claudio Abbado munkatársa lett és megbízták a Mahler Ifjúsági Zenekar irányításával is. Ekkortól kezdve rendszeresen dirigált hazai és külföldi zenekarokat vendégkarmesterként. Többek között a Suisse Romande, az Izraeli, a BBC, a Drezdai, a Dortmundi és a Bergeni Filharmonikusok, a Japán Kamarazenekar és a római Santa Cecília Akadémia vendégkarmestere lett. Közben rendszeresen együtt dolgozott az English Opera North társulatával is, illetve öt éven át a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának karmestere, majd három évig igazgató karmestere volt. 1997-től kezdődően 2008-ig a Telekom Szimfonikus Zenekarának zeneigazgatójaként tevékenykedett, 2001-től pedig a Nyugat-Ausztráliai Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és első állandó vendégkarmestere lett. Közben egyetemi docensként éveken át vezette a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szimfonikus zenekarát, illetve később ugyanitt a karmesterképző munkáját is irányította. 2005-ben a Taipei Szimfonikus Zenekar főzeneigazgatója lett. Díjai közül kiemelkedik a Bartók–Pásztory-díj (1988, 2001); Liszt Ferenc-díj (1988); érdemes művész (2002); Kossuth-díj (2007).

Bedřich Smetana (1824-1884) Az eladott menyasszony c. vígoperájának III. felvonása egy csehországi falu főterén játszódik, ahová vándorcirkusz érkezik. A művészek rögtön próbát is tartanak, hogy a bámészkodó falusiak közül minél többen kedvet kapjanak az előadáshoz. Smetana hat operája közül azért szeretik a legtöbben Az eladott menyasszonyt, mert abban sok lendületes dallam és vérpezsdítő polka található.

George Enescu (1881-1955) zeneszerző, hegedűművész, pedagógus és karmester legismertebb szerzeménye az 1. Román rapszódia, melynek alapkarakterét a tánc adja. A darab a szólóklarinéton lassan kibontakozó román népdallal kezdődik, hogy aztán tempóban, ritmikában és hangvételben is különböző zenei anyagok egyre csillogóbban hangszerelt kavalkádja röpítse el a művet a frenetikus fináléig.

Dohnányi Ernő (1877-1960) Szimfonikus percek c. művéről így írt Tóth Aladár 1933-ban: „Csupa harmónia, csupa formásság és könnyedség ez az öt pompás kis bagatell, ahol csintalankodik, vagy szeszélyeskedik, ott is csupa dalolás, szellemessége mindig egyúttal lelkesség is, azaz olyan „divertimento”, mely nemcsak a szellemet szórakoztatja, hanem felüdíti a lelket is. Lebilincsel és felszabadít...”

Dmitrij Sosztakovics (1906-1975) volt az első, akinek a zenéje a földön kívül is felcsendült. 1961. április 12-én Jurij Gagarin, az első űrhajós az irányítóterem közönségének egy Sosztakovics-dalt énekelt: Az én hazám hallja, az én hazám tudja,/ hol, mely egekben száll fia. Az 1945-ben keletkezett 9. szimfónia a szerző szerint „vidám kis darab”. A Szvjatoszlav Richterrel szűk körben eljátszott, majd ugyanazon év novemberében bemutatott 9. szimfónia „nem tragikus-hősi karakterű, hanem áttetsző, könnyen áttekinthető, és könnyed, derűs hangulat hatja át”.

(Zelinka Tamás)

Jegyek vásárolhatóak 2018. január 1-től.