DUNA SZIMFONIKUS ZENEKAR - TAVASZI MUZSIKA

Tavaszi muzsika
2020. szeptember 25. (péntek) 19:00
Duna Palota - Színházterem (1051 Budapest, Zrínyi u. 5.)

Rossini: A tolvaj szarka – nyitány
R. Strauss: A rózsalovag – Keringő
R. Strauss: 1. (Esz-dúr) kürtverseny, op.11
Dvořák: E-dúr szerenád vonósokra, op.22

Közreműködik: Farkas Ferenc – kürt
Vezényel: Deák András
Műsorvezető: Zelinka Tamás

Gioachino Rossini (1792-1868) olasz zeneszerző „A tolvaj szarka” c. vígoperájának 1817-es bemutatóján Stendhal is jelen volt: „Lehetetlen volna érzékeltetnem a milánói földszinti közönség elragadtatását és őrjöngését e remekmű föltűnésekor. Öt álló percig tombolva tapsoltak, ordítottak és lármáztak minden elképzelhető módon, s még a leghalvérűbb és legélemedettebb emberek is fölkiáltottak páholyukban: o bello! o bello!”

Richard Strauss (1864-1949) német komponista „A rózsalovag” c. operája a 18. századi Bécsben játszódik, melyben a rokokó menüettek, olasz áriák és bécsi keringők mesteri szintézisben vannak a német komponista későromantikus hangjával. A New York-i Sun 1913. december 8-i számában azt írta, hogy a Metropolitan esténként 1500 dollárt vagy e körüli összeget fizet „A rózsalovag”-ért, amely a tízszerese annak, amit Puccini legnépszerűbb műveiért szoktak előadásonként fizetni.

R. Strauss édesapja, Franz Strauss a müncheni udvari zenekar kiváló és közismert kürtművésze, a klasszikus zeneirodalom alapos ismerője volt, akinek játékáról Richard Wagner ekképpen nyilatkozott: „Ez a Strauss egy kiállhatatlan fickó, de ha fúj, nem lehet rá haragudni.” R. Strauss mindössze 18 éves volt, amikor megalkotta édesapjának ajánlva a 19-20. század egyik legtöbbet játszott kürtversenyét, az I. kürtversenyt.

A szerenád (francia „sérénade”), az olasz „serenata”=„derűs” szóból, illetve második jelentésrétegként a vele teljesen eggyé olvadó „sera”=„este” szóból származik. A zenekari hangszerekre készült szerenádok többnyire könnyed hangvételű művek, egymáshoz nem túl szorosan kapcsolódó tételekkel, melyek a szabadtéri előadásokra is alkalmasak. Antonín Dvořák (1841-1904) cseh zeneszerző E-dúr szerenádja rövid tételekből áll, amelyek a jóval később komponált Szláv táncok előfutárainak is tekinthetők. A művet a Prágai Filharmonikusok mutatták be 1876-ban.

Farkas Ferenc hatévesen kezdte meg zenei tanulmányait  a Balmazújvárosi Alapfokú Művészeti Iskolában, majd a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult. 2008-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatta zenei képzését, ahol művész és művésztanári mesterdiplomát szerzett. 2010-ben teljes ösztöndíjjal felvételt nyert az Egyesült Államokba, a Bard College Conservatory of Music egyetemre. Profi pályafutását a MÁV Szimfonikus Zenekarban kezdte, majd a Magyar Állami Operaházban folytatta. Hazai, illetve külföldi versenyeken is megmérettette magát, ahol számos alkalommal dobogós helyezést ért el. 2019-ben és 2020-ban elnyerte a Fischer Annie zenei-előadóművészi ösztöndíjat. Jelenleg a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerképző Gyakorló Szakgimnázium pedagógusa és a Nemzeti Filharmonikusok művésze.