4
Egri csillagok
A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciója
Jegyvásárlás
A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciója
Vidnyánszky Attila
Hősökre, példaképekre ma is szüksége van a fiataloknak. A nagy tettek, nagy érzelmek ma is megmozgatják a fantáziájukat. Úgy érzem, fontos, hogy a mindennapokból kiszakadva, a gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli, igazodási pontokat nem nyújtó világunkban tiszta történeteket is el tudjunk mesélni.
Gárdonyi regénye igazi nagy történet: szerelemről, hűségről (és árulásokról), bátorságról, hazaszeretetről, hősiességről, a felnőtté válásról...
Nem a regény színpadi adaptációjára készülünk. Egy különleges nézőpontot keresünk, amelyből érvényesen mesélhetjük el a Gárdonyi Géza által megírtakat fiataloknak úgy, hogy azok az érzelmek, tettek és kalandok, amelyek a regényt olyan élvezetessé teszik, mind megjelenjenek. Egy csapat várbeli gyerek szemszögéből látjuk majd a történetet, akik egy biztonságos helyről figyelik az eseményeket (hová a felnőttek zárták őket, nehogy bajuk essen az ostrom során)… Az ő szemükkel látjuk a felnőttek – Bornemissza Gergő, Cecey Éva, Dobó, Jumurdzsák és többiek – történetét. És talán bele is avatkoznak majd történelem folyásába…
Zalán Tibor
Előttem az Egri csillagok ronggyá olvasott kilencedik kiadása, vaskos Móra-könyv 1966-ból, Würtz Ádám színes-fekete rajzaival. Sára lányomé, aki kamaszkorában tizenhétszer (!) olvasta el a regényt. A vászonborító, melyen egy legény, valószínűleg Bornemissza Gergely, a Napba mártja a kardját, a legutóbbi két olvasáskor (ez már az én két bűnöm) félig leszakadva lifeg a viszonylag nagy alakú könyvön. Az oldalak teli olvashatatlan jegyzetfirkákkal, oldal-vonalakkal és bekarikázott szavakkal, részletekkel – egyszóval, az egykor olyannyira megbecsült könyv pocsékká van szétdolgozva általam.
A könyv – melyet elsősorban alapanyagként, és nem sorvezetőként kívánok felhasználni a színpadi műhöz – második olvasásakor tűnik fel egy alcím, rögtön a regény címe alatt, amelynek már rég ki kellett volna ütnie a szememet. EGRI CSILLAGOK – így a cím. Bornemissza Gergely élete – így az alcím. És szembe kell néznünk a közös emlékezet nagy átverésével! Valamennyien, akik egykor és valaha olvastuk a Gárdonyi-könyvet, arra emlékszünk, hogy a regény Eger várának az ostromáról, Dobó, Mekcsey, Bornemissza stb. hősiességéről szól. Pedig nem (csak)! Az öt részből álló könyvnek mindössze az utolsó két fejezete foglalkozik az ostrommal, az első három valójában Bornemissza Gergely gyermekkorát, ifjúságát, Török Bálint-mentő sztambuli kalandját tárgyalja. Mindennek föl kell kerülnie tehát valamilyen formában a színpadra, ami a könyvben fontos és megszólító.
Amit eddig (már) tudok: az Egri csillagok ostroma feltétlenül központi része kell, hogy legyen az adaptációnak, pontosítva, minden történést annak kell magába foglalnia. A fiatalok körében már teljes természetességgel elfogadott (és értett) flashback-technika segítségével könnyűszerrel fel tudom idézni, az ostrom „dramaturgiai szüneteiben” mindenféle erőszakoltság vagy szájbarágás nélkül meg tudom eleveníteni, a múlt eseményeit, úgy Bornemissza Gergely életének fragmentumait, mint a magyar történelem törökkorabeli eseményeit, lásd Buda török elfoglalása, illetve föl tudom villantani a kor jellegzetes és jelentős figuráit Török Bálinttól György barátig, Zrínyi Miklóstól a megözvegyült királynéig.
Nem fog hiányozni – az ostrom „mindennapi” izgalmai mellett az a fajta izgalom sem, mely nem feltétlenül kollektív érzelemnyilvánítást kíván meg a nézőtől. Jumurdzsák és talizmán-gyűrűje vörös (véres) vonalként húzódik végig a történeten. Természetesen a várat eláruló Hegedűs hadnagy a feldolgozásban is elnyeri méltó büntetését, a bitófát. És szándékomban áll a színpadon a hős egri nők mellett a várban lévő, hol ostrom-tanúként, hol abban aktív résztvevőként jelen lévő gyerekeket-fiatalokat is a történet szolgálatába állítani, hogy egy távoli párhuzammal éljek, ők lesznek (voltak, lehettek?) az „egri srácok”.
Kettős cél vezérel (és még sok más egyéb is, e kettőn túl…). Ne csalódjék a színpadi műben az, aki már olvasta a regényt! Aki pedig nem olvasta, kapjon kedvet az elolvasásához!
A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciója
Szereplők
Dobó István Trill Zsolt
Bornemissza Gergely Berettyán Nándor
Mekcsey István Berettyán Sándor
Török Bálint Szalma Tamás m.v.
Szulejmán szultán Bodrogi Gyula / Szarvas József
Cecey Péter Varga József
Cecey Éva (Vicuska) Battai Lili Lujza eh.
Jumurdzsák Schnell Ádám
Tulipán, György barát, német tüzértiszt Bakos-Kiss Gábor m.v.
Izabella királyné, Baloghné Söptei Andrea
Pinke bácsi Rubold Ödön
Sárközi Rácz József
Hegedűs hadnagy, Hajván, Fogoly, Müezzin Bordás Roland
Varsányi Imre, Szolga a Cecey háznál Herczegh Péter
Bálint pap, Márton pap, Janicsár Pallag Márton mv.
Tinódi Lantos Sebestyén Szabó Sebestyén László m.v.
Ali bég Rátóti Zoltán
Bolyky Tamás Kristán Attila / Tóth Károly m.v.
Török Jancsi, Papagáj Juhász Péter eh.
Magda, gyászoló anya Katona Kinga/ Szilágyi Ágota
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai:
Gábor pap Valach Gábor
Miklós deák Csicsmann Dániel
Szűrös Vendel Rencz Norbert
Egri városbíró Benedek Attila
Hajdú Andás Juhász Sándor
Aga Hajdú Flórián
Komlósi Antal Tókos Attila
Cigányasszonyok Paput Júlia, Fekete Sarolata, Pálffyné – Tóth Beatrix
Katona Bordás Barnabás
Énekes Eredics-Fekete Zsuzsanna
Fürjes Ádám Barka Dávid
Várvédők, törökök, asszonyok, szolgálók, udvarhölgyek, udvaroncok, háremhölgyek a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai: Árva Tamás, Bálint Szintia, Béli-Orbán Amanda, Cruz Heather Laura, Csabai József Márk,
Csicsmann Tomory Kinga, Deák Luca, Egyed Mátyás, ,Ertl Balázs, Fekete Bence, Fekete Sarolta,
Gyurka Gergely, Huszti Márk, Jantek Dóra, Juhász Bence Zsombor, Hetrovitz Brigitta, Kerepesi Zoltán,
Kiss Bálint Barnabás, Kovács Franciska, Králik Jázmin Viktória, Nagy Csomor Márton, Nagy Marcell,
Peszlen Csilla Mária, Rencz Norbert, Sánta –Bíró Anna, Sánta Gergő, Simon Dóra , Simon Lilla Anna,
Sinkó Nikoletta, Székely Máté, Szeverényi Barnabás, Szomjas-Payer Dóra, Tókos Anna Zsófia,
Tompa Attila, Tóth Alma Dorottya, Wallinger Ágnes
Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekara:
Papp István Gázsa - zenekarvezető prímás
Takács Ádám - hegedű
Csávás Attia - fúvós hangszerek, ütőhangszerek
D. Tóth Sándor - koboz, doromb
Papp Endre - brácsa, doromb
Liber Róbert - cselló, gardon
Gyermekszereplők:
Gergő, Bornemissza Jancsika: Szentkereszty Csongor/Kolos Benedek
Vicuska: Novák Johanna/Menyhárt Boglárka
Huszka: Gelb Ákos
Jankovics: Bognár Bendegúz
Ferkó: Dobai Zsombor
Karcsi: Fekete Dániel
Jancsi: Dobai Domonkos
István: Radnai Lackó
Panna: Farkas Anna Luca/ Kiss Johanna
Piroska: Farkas Anna Luca/ Kiss Johanna
Imre: Marton John Arjun Attila
Izsó: Haszon Miska
Gáspár: Harasztosi Lóránt
Zsuzska: Harasztosi Luca
Török gyermek: Marton-John Tharun
Alkotók
Díszlettervező Székely László
Jelmeztervező Bianca Imelda Jeremias
Dramaturg Szász Zsolt
Táncos szereplők jelmeztervezője Zs. Vincze Zsuzsa
Tánczenei szerkesztő Papp István Gázsa - Szabó Dániel - D. Tóth Sándor
Súgó Gróf Kati
Rendezőasszisztens Kernács Péter
Táncdramaturg-koreográfusZs. Vincze Zsuzsa
Társrendező-koreográfus Zsuráfszky Zoltán
Gárdonyi Géza regényét, valamint Zalán Tibor művét felhasználva
Rendező Vidnyánszky Attila
A Liliom Produkció új musical bemutatója nem meglepő módon négy negyvenes gyerekkori barátnő (Alíz, Bella, Petra és Laura) viszontagságairól szól,…
Dumaszínház est
Mindenkivel megeshet – mármint ha nő, és elmúlt annyi… A mi történetünk ma játszódik, a new york-i Bloomingdale’s áruházban –…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
