Eötvös Péter: Mese • Kulcsár Noémi Tellabor
„Jöttem a mindenségbe, törpe lélek; honnan? Ki tudja! Tengve, lengve élek;
miért? ne kérdezd! És mint a szél a pusztán, csak imbolygok, nem tudva: hova térek.”
„Jöttem a mindenségbe, törpe lélek; honnan? Ki tudja! Tengve, lengve élek;
miért? ne kérdezd! És mint a szél a pusztán, csak imbolygok, nem tudva: hova térek.”
Omar Khajjám, szúfi költősoraiban a mindenség hangjai csengenek, akárcsak a varázsmesékben, amelyek az emberi lét legősibb kérdéseinek titkát kutatják.
Kik vagyunk, honnan jöttünk és hova tartunk? Milyen életfeladattal születtünk a földre, és ezt hogyan kell teljesítenünk? Lesz-e hozzá elég életbátorságunk? Vihetünk-e magunkkal az útra hamubasült pogácsát?
Rengeteg nehéz kérdés, amelyekre csak ritka kegyelmi pillanatokban sejthetjük meg a választ, például akkor, amikor a mesék, a dallamok és a mozdulatok harmóniájából varázsigék válnak.”
Előadók: Hován Marcell, Czvikli Fanni, Tran Viktória, Perjési Patrik, Frank Flóra
Zene: Eötvös Péter
Rendező: Kulcsár Noémi, Harangozó Gyula-díjas
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Művészeti Akadémia, Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő
Koncert és színházi este, személyes hangvételű „beszélgetés” a hallgató-nézővel; csöndes feltárulkozás a dalokon és az énekesnő életének fontosabb eseményein keresztül.
Közel két évszázada ad reményt és erőt „e rút világban” Liliomfi és Mariska minden ukázt felülíró szerelme, Szellemfi játékkedve és…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!