Heinrich von Kleist: Herrmann csatája (a HOPPart Társulat előadása)
“Mit szól a világhoz, azaz a jelen pillanat fiziognómiájához?Úgy találom, torzultságában van valami komikus"
[Részlet Heinrich von Kleist levelezéséből]
“Mit szól a világhoz, azaz a jelen pillanat fiziognómiájához?Úgy találom, torzultságában van valami komikus"
[Részlet Heinrich von Kleist levelezéséből]
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2009. február 23. hétfő, 21:00
"Olyan, mintha, akár egy öregasszony, hirtelen abbahagyná a keringőzést; s Ön tudja jól, milyen hatással van ez a keringőre.Nevetek, ha rágondolok.”
“Én úgy találom, az embernek egész súlyával, bármily nehéz, vagy könnyű legyen is, a kor mérlegének serpenyőjébe kell vetnie magát; mellékelem ehhez a magam szerény hozzájárulását.”
„De mi a helyzet, barátom, a Herrmann csatájá-val? Igen sajnálnám, ha valamely elnézés folytán, elmulasztották volna a kézbesítését, mivelhogy e darab bármely másnál inkább a jelen pillanatra van kihegyezve.”
[Részletek Heinrich von Kleist levelezéséből]
Az özvegy Lord Meldrum öccsével, anyósával, két lányával éli a húszas évek Londonjának felső tízezer-beli életét. A kényelmüket szolgáló szakácsnő, az inas, a komornyik, a szobalány legalább olyan színes egyéniség, mint a ház urai.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
A darab hat különböző hátterű nőről szól, akik látszólag semmiben sem hasonlítanak egymásra, mégis ugyanarra az önbizalom-növelő rúdtánckurzusra jelentkeznek – ám hamar kiderül, hogy nem csupán a szexi mozgás miatt jöttek. A találkozások során barátságok szövődnek, titkok kerülnek napvilágra, és a nők fokozatosan elfogadják, megszeretik saját testüket. Egy bátor, merész ötlettől vezérelve elhatározzák, hogy jótékonysági céllal levetik a gátlásaikat… és a ruháikat is. A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden…
Manga nap a Néprajzi Múzeumban 2026. május 9. (szombat) 10:00–18:00 manga | anime | workshop | élmény | japán kultúra
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!