A Föld napján a négy alapelemet – víz, tűz, föld, levegő – járjuk körbe a zene nyelvén. Milyennek hallotta Händel a Temze csobogását, Strauss a Duna hullámzását, hogyan tudja szinte láthatóvá tenni Sibelius a tengerek zúgását?
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: április 22. szombat, 19:00
A koncerten Debussy szemével láthatjuk a felhők vonulását, Mendelssohn zenéjén keresztül ismerhetjük meg a Hebridák szikláit és Liszt Ferenc dallamain keresztül élhetjük át Prométheusz szenvedését, aki a tűzzel ajándékozta meg a mitológia szerint az emberiséget.
A népszerű művekkel bejárjuk egész Európát – Angliától Magyarországig Finnország, Ausztria, Franciaország érintésével –, és a legkülönbözőbb zenei stílusirányzatokkal mutatjuk meg a négy elem és a zene találkozását.
De, aki eljön hangversenyünkre, egy különleges ötödik elemmel is találkozhat, ami nem más, mint a jövő. A zeneművek között ugyanis Dr. Rab Árpád jövőkutató tart előadást a föld és az emberiség jövőjéről, sőt, a koncert második felében a nézők kérdéseire is válaszol majd.
Zenei víziók, jövőkutatás és egy kiváló zenekar, amely idén ünnepli fennállásának 170. évfordulóját. Az Erkel Ferenc által alapított Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara lesz a kapocs, ami összeköti az öt elemet, és felejthetetlen élménnyé varázsolja április 22-én a Föld napját.
Műsor:
Händel: Vízizene – részletek
Sibelius: Oceanides, op. 73
ifj. J. Strauss: Kék Duna – keringő, op. 314
-
Mendelssohn: Hebridák-nyitány, op. 26
Debussy: Három noktürn – 1. Felhők
Liszt: Prométheusz
Vezényel: Paul Marsovszky
Előadást tart: dr. Rab Árpád, jövőkutató
Az est házigazdája: Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője
Közreműködik a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Gótikus musicalként szokták emlegetni ezt a különleges zenei ínyencséget. Robert Louis Stevenson klasszikus rémregényének színpadi adaptációja egyaránt szól a bennünk lévő jó és gonosz küzdelméről és a szerelem kiismerhetetlen természetéről. Legfőbb kérdése az, hogy bemerészkedhet-e az ember és az emberi tudomány Isten felségterületére.
Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla
Budapest, 2023. március 22. – Az olasz operatrió, IL VOLO újra magával ragadja a közönséget, és hazánkban lép fel a…
Magyar nyelvű vezetés mindennap indul az idegen nyelvű túrákkal párhuzamosan (13:30, 15:00, 16:30). Próbák ideje alatt a nézőtér nem látogatható.…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
