Kompót Extra - Csenki Attila, Szobácsi Gergő, Sulyok Péter, Gaál Dániel

Csenki Attila: 

Adrenalinfüggő, pacalsaláta-alkotó szülők gyermekeként Kiskunfélegyházáról indult el szerencsét próbálni előbb az egyetemre, aztán Angliába. Később a régiség-kereskedelem, majd a hivatásos humor felé fordult.

A bulvármagazinok és Cirmi cica, mágikus hengerrel felvértezett réme, akit az újságírók csak úgy emlegetnek: A humorista, akinek a nevét nem ejtjük ki!.

Örök lázadóként szabotálta a névrokonok klubját, felfedezte a szocreál-szellemvárost, és bátran kritizálta a kommandós mosógépszerelőket. A polgárpukkasztás nála becsületbeli ügy, szívesen tágítja a határokat, miközben szakértője lett a terhes szakirodalomnak is.

Bőrpuff-varró realista, az örök felháborodott vidéki, aki a Mónika showba nem jutott be, a Humorfesztivál döntőjébe viszont igen. India szakértő, a csenkizmus, mint vallási eszmerendszer megalkotója, tehetség-kutató.

Szobácsi Gergő: 

Szobácsi Gergő üdvözli Önt! Harminc éves vagyok. Amúgy 31 lennék, de egy évig beteg voltam. Sok mindennel próbálkoztam, mielőtt humorista lettem. Szerettem volna szakács lenni, mert a tévében mindig azt láttam, hogy amit elkezdenek főzni, abból találnak egyet készen a sütőben. Próbálkoztam az építőiparral is, mert az kicsit hasonlít a stand up-ra. Ott is egy dolgozik, a többiek meg csak nézik. A humorista szakmát egy barátomnak köszönhetem, aki mindig belőlem akart meggazdagodni. Ha főztem valamit, akkor éttermet akart nyitni, ha csináltam, mondjuk egy koktélt, akkor meg kocsmát. 2010-ben meséltem neki egy viccet, és most itt vagyok! Örülök, hogy így alakult, mert embereket nevettetni jó. És néha még ők is élvezik.

Sulyok Péter:

1986-ban születtem egy Veszprém megyei kis városban Ajkán.
17 éves koromra teljesen megvakultam.
Sokféle szakmám van, programozóként gépeket tanítok, masszőrként embereket gyógyítok.
Van egy volt családom, és van sok álmom.
A humor véleményem szerint nem csak az üres nevetésről kell, hogy szóljon.
Szívesen mesélek magamról, a mindennapjaimról.
Remélem, hogy a közös nevetés elősegíti a megismerést.
2013-ban kezdtem a stand-upot a Dumaszínház FFF rendezvényén.
Szeretném, ha ezáltal lerombolhatnám az előítéletek, meg nem értések egy részét.
A humor nehézfegyver a maga nemében.

Gaál Dániel: 

Gaál Dániel vagyok, tatai gimnazista. Jelenleg a csapatban én vagyok a legfiatalabb, ezért minden fellépésemet hamar be kell fejeznem, mert kilencre haza kell érnem. A Showder klub és a Comedy Central bemutatja hatására kezdtem el a humorral foglalkozni, és így a tanáraim is jobban örülnek, hogy nem az órák alatt, hanem este a színpadon beszélek. Műsoraimban gyakran beszélek tanárszüleimről, nagyszüleimről, az extrém sportokról és az ezekhez kapcsolódó sérüléseimről, valamint a diákéletről (ahogy én látom).
Remélem nem okozok csalódást.
Jó szórakozást kívánok!