Kürtvarázs
Ódon aranystukkó, sziklacsúcs-zendület, acélkék dallamív, alpesi távlatok....Mozarttól Hacsaturjánig fókuszban a karakteres szín, a mélabús bánat, a masszív erő, a hangtér-teremtő bérc-ragyogás messze zengő férfias hangszere: a kürt.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. május 6. szombat, 19:30
Mozart 1779-ben megjelent, otthonos, hangulatos, alapvetően kamarazene-fogantatású B-dúr (K.319) szimfóniájával kezdjük kirándulásunkat a "kürthallás" megszerzésére. A szimfóniába simuló, szerény de gyönyörű fényt adó, az olykor orgonapontot vagy témafejet megszólaltató kürt búvópatakként fonja egységbe e gyönyörű darabot - hallhatóan jelenik meg de mégis tökéletesen eggyé olvad a harmóniával. Háttér és fény, stabil hangfreskó-alap, még a virtuóz záró tételben is különleges, áttört, finom, nemes ragyogás - avagy mit tesz egy csipetnyi kürt, ha mesteri kézben, mértékkel alkalmazva ízesíti vele szimfóniája háttereit a salzburgi mester.
Ezt követően két darab erejéig Franz és Richard Strauss családjánál vendégeskedünk, ahol a kürt, sőt a kürtverseny kihagyhatatlan, már csak atyai hagyomány okán is, elvégre Franz Strauss korának legendás kürtszólistája volt, a híres kritikus Bülow mint a kürt Joachimját emlegette. 1865-ben, 43 évesen komponálta opusz 8-as kürtversenyét, ezt a gyönyörűen áramló, dallamos, világos tagolású zenét, melyben a zenekarral párbeszédet folytató, éneklő, romantikus kürt iskolapéldáját hallhatjuk, olykor izgalmas állásokkal ugyan, de végig tiszteletben tartva kürt és zenekar külön álló, egymásra reflektáló, egymás gondolatait tovább fűző klasszikus viszonyát.
A fiú, Richard Strauss, a későbbi nagy opuszok, a Don Juan, az Alpesi szimfónia alkotója még alig múlt 20 esztendős, amikor 1883-ban befejezte első kürtversenyét. Atyjához hasonló, ekkor még szinte az ő stílusát folytató, de érezhetően bonyolultabb, a kürtöt és zenekart állandó egységben kezelő darabjában a Mendelssohn-i ízek ellenére már ekkor érződik a későbbi nagy zeneszerző egyénisége. Ragyogó, szinte a későbbi Alpesi szimfónia kürt-hangulatát idéző kezdés, izgalmas belső harmóniák, technikás szólamvezetés, virtuóz kóda - s mindehhez a Franz Straussra is jellemző nagyívű dallamok jelenléte, a romantikus, valóban kürtöt kívánó tág hangterek megteremtése... - kürtversenye méltó de egyben fejlettebb folytatása is atyja munkásságának.
Hangversenyünk befejezéseként Aram Hacsaturján színpadi műhöz, Mihail Lermontov: Álarcosbál c. darabjához írt, majd később - hasonló címen sikeressé vált - önálló szvitté formált opusza csendül fel. Az 1944-ben befejezett, öttételes mű remek példája a kürt sokoldalú alkalmazásának. A Mazurka tételszerű tömb-kürtjei, a Románc-ban felsejlő távoli "fény-kürtök" hatása, vagy a záró Galopp tétel virtuóz, elképesztő háttér-kürtszólamai teljessé teszik képünket az est hangszeréről: a kürtről, a bécsi klasszikus, a romantikus, végül a negyvenes évek közepének posztromantikus, örmény-orosz színpadi zenei eszköztára segítségével.
Műsor:
W.A.Mozart: B-dúr szimfónia K.319
F. Strauss: Kürtverseny op.8
R. Strauss: Kürtverseny Nr.1 op.11
Hacsaturján: Álarcosbál szvit
Közreműködik:
Ember Dániel – kürt
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Káli Gábor (Nürnberg)
New York legmenőbb állatkerti lakói megszokták a kényelmet: Alex, a ragyogó mosolyú oroszlán, Marty, a kalandvágyó zebra, Gloria, a víziló-díva és Melman, a kissé hipochonder zsiráf napjaikat rajongó látogatók és biztos vacsoraidő között töltik. Egy félresikerült kaland után a Central Parktól egyenesen Madagaszkár vad és kiszámíthatatlan dzsungelébe csöppennek.
Az Én és a kisöcsém című operettből általában csak a címadó dalt szokás ismerni. Pedig ez az édes történet tele van szerelemmel, humorral, szerelemmel, komédiába illő tévedésekkel, szerelemmel, utazással, szerelemmel, egy cseppnyi ármánnyal, szerelemmel, atyai aggodalmakkal, szerelemmel, féltékenységgel, szerelemmel, rengeteg dallal, tánccal, ja, és szerelemmel is!
musical Szöveg: TIM RICE Zene: ANDREW LLOYD WEBBER Hangszerelte: DAVID CULLEN Fordította: Bárány Ferenc
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Szerelem, intrika, bosszú, szenvedély – minden együtt a színpadi műben, ahogy Dumas örökérvényű regényében is. Szomor György dalaival igazi musicalként…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
