Tábori György (George Tabori)
Mein Kampf (Harcom)- bohózat két részben
A nemzetközi színházi élet örök fenegyereke, a pár éve elhunyt Tábori György nem csak színházat vezetett, játszott, rendezett, hanem humorral, éles elmével kérdezett rá életünk „nagy kérdéseire”, történelmünk kataklizmáira, színdarabok formájában is. Egyik ilyen gyilkos iróniájú farce-a, bohózata a Mein Kampf.
Rendező: Rába Roland
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. május 6. vasárnap, 19:00
Fordító: Kurdi Imre
Díszlet - jelmeztervező: Daróczi Sándor
Koreográfus: Gergye Krisztián
Dramaturg: Zöldi Gergely
Zenei munkatárs: Komlósi Zsuzsa
A rendező munkatársa: Tüű Zsófia
„Magyar az anyanyelvem. Angol az apanyelvem. Német a nénikém nyelve”- vallotta a fekete humorú író-rendező, akinek tréfás kedvére jellemző vicc: Hogy fér el 40 zsidó egy Trabantban? – A hamutartóban.
Tábori György, vagy nemzetközileg ismert nevén George Tabori
(Budapest, 1914. május 24. – Berlin, 2007. július 23.) magyar író, műfordító és színrendező volt, a 20. századi világszínház meghatározó alakja, Tábori Kornél fia. Műfordítóként a Tábory György névváltozatot is használta.
Fiatalon költözött az európai színházi főváros Berlinbe, de 1935-ben zsidó származása miatt el kellett hagynia az országot. Londonban a BBC-nek dolgozott és brit állampolgárságot szerzett. 1947-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol Brecht és Max Frisch műveket fordított és forgatókönyveket írt. Ő írta például Alfred Hitchcock 1953-ban forgatott I Confess című filmjének forgatókönyvét).
Az 1950-es és 1960-as években több darabját állították sikerrel színpadra New Yorkban, az elsőt, (Menekülés Egyiptomba) 1952-ben a Music Boxban, Elia Kazan rendezésében. Saját művein kívül színpadi kollázsokat állított össze más szerzők, például Brecht műveiből. Személyesen ismerte Brechtet és Thomas Mannt.
1966-tól feleségével, Viveca Lindforsal öttagú színjátszó csoportot vezetett The Strolling Players néven.[forrás?] 1971-ben visszatért Németországba. Életének ebben az utolsó korszakában főképp színházi területen dolgozott, főleg Berlinben, Münchenben, Brémában és Bécsben. 1989-től jórészt Ausztriában élt, de élete utolsó időszakát Berlinben töltötte. 1987-ben alapította és 1990-ig vezette a bécsi "Der Kreis" színtársulatot. Utolsó éveiben szinte háziszerzője volt a Brecht alapította Berliner Ensemble-nak, több darabját állították színre.
A @LL3t4rgIA alkotóinak új előadása, a 4-6 a mai magyar fiatalok kilátásait vizsgálja az érettségi utáni időszakban. A produkció nemzeti és polgári ünnepeinken keresztül bontja ki kérdésfelvetéseit, és arra tesz kísérletet, hogy egy mai fiatal felnőtt nézőpontjából értelmezze: mit jelent ma magyarnak lenni. A helyszín a budapesti Nagykörút ikonikus pontja, a 4es6os kocsma, amely egyszerre kiindulópont és érkezési hely – akárcsak a várost átszelő villamos.
A vidéki birtokon megállt az idő. Unalmas és untató emberek gyűlnek itt össze, akik egymást és önmagukat is halálosan unják. Isznak, sírnak, panaszkodnak, és unalmukban kínozzák egymást. Szeretnének még szeretni, de már nem megy. Olyan emberek ők, akiknek sehogy se jó. Megöregedtek, elkedvetlenedtek és reményvesztettek. Mintha hajótöröttek lennének egy történelemből kiszakadt lakatlan szigeten. De még élnek, mert élni kell, és tűrnek, mert tűrni kell.
Dumaszínház est
Gustav Mahler VIII. SZIMFÓNIA Koncertszerű előadás latin és német nyelven, magyar, angol és eredeti nyelvű felirattal
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
