3
MITEM - Körhinta
A Körhinta története az ötvenes évek Magyarországán játszódik, ahol a közös földművelői sorsot „felkaroló” termelőszövetkezetek jelentik az új társadalmi rendet. több
Jegyvásárlás
A Körhinta története az ötvenes évek Magyarországán játszódik, ahol a közös földművelői sorsot „felkaroló” termelőszövetkezetek jelentik az új társadalmi rendet. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. április 27. hétfő, 19:00
Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy hogy – évszázadok paraszti törvénye szerint – egyesüljenek a birtokok, amelyek majd megélhetést jelentenek egy új család számára. Szerelem? Lehet-e a pillanat boldogságára jövőt építeni? Erősebb a társadalom törvénye, a józan ész, mint két ember egymás-akarása?
A Körhinta története az ötvenes évek Magyarországán játszódik, ahol a közös földművelői sorsot „felkaroló” termelőszövetkezetek jelentik az új társadalmi rendet. De nem mindenkinek. A szövetkezetből ki akar lépni Pataki István, és a lányát – földegyesítés okán –egy egyéni termelőhöz kívánja feleségül adni. A lány, Mari azonban mást szeret, Mátét, aki viszont a szövetkezetben keresi és találja meg a boldogulását. Mari szembeszáll az apjával, aki a szóváltás csúcsán baltával támad a gyerekére, mire a lány elmenekül otthonról és összetalálkozik Mátéval.
A Sarkadi-novella alapján készült Körhinta a magyar filmtörténet egyik klasszikusa. Fábri Zoltán rendezése 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma jelölést kapott. Két főszereplője, Törőcsik Mari és a nem sokkal később tragikus körülmények között elhunyt Soós Imre a korszak meghatározó csillagai voltak. A vásári körhinta szédítő forgásában Soós Imre odakiáltja Törőcsik Marinak: „Repülünk, Mari!”. Ez a két szó ma is a fiatalok igazságát, a szerelem és a szabadság szédítő mámorát hirdeti.
Vidnyánszky Attila számára a történet személyes és társadalmi szála közül elsősorban a személyes a fontos. A szerelem ereje, hatalma, és a beteljesülő szerelemben a jövő lehetősége… Mindazok, akik látták a János vitéz és a Johanna a máglyán rendezését, megtapasztalhatták, hogy az érzelmek sodró erejét grandiózus színpadi kompozíciókban viszi színre. A nagyszerű szereposztás mellett a produkció dinamizmusáért a Magyar Nemzeti Táncegyüttes felel… Újra műfajokat átívelő, a prózát, a táncot, a zenét egyesítő költői színházi előadás születik a Nemzetiben.
Sarkadi Imre - Fábri Zoltán - Nádasy László művei alapján a forgatókönyvet írta: Vincze Zsuzsa
Zenészek
D. Tóth Sándor (brácsa)
Liber Róbert (bőgő)
Csávás Attila (fúvós hangszerek)
Takács Ádám (hegedű)
Szabó Dániel (cimbalom)
Az előadásban hangfelvételről közreműködik
Balogh Kálmán - cimbalom
Madarász András - zongora, koboz, gitár, dob
Kovács Ferenc - trombita
Bede Péter - szaxofon
Rácz Csaba - cselló
Lelkes Tibor -nagybőgő
Novák Csaba - nagybőgő
Lakatos Róbert - hegedű, brácsa
Darvas Benedek könnyed zenei világával és Varró Dániel virtuóz dalszövegeivel elevenedik meg Rejtő Jenő népszerű regénye ebben az egyedülálló zenés színházi előadásban.
Karácsony este a szülők díszítik a szalonban felállított hatalmas fát. A testvérek, Marika és Frici civakodása még a fa körül sem szűnik meg. Sorra érkeznek a meghívott gyerekek, barátságok kötődnek, a fiúk borsot törnek a kis lányok orra alá. Megkezdődik az ajándékok átadása..
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem…
Dumaszínház est
Gryllus Vilmos koncertek Budapest egyik legszebb nézőterével rendelkező rendezvény helyszínén az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Már a megérkezéskor magunk mögött hagyjuk…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
