Móricz Zsigmond regénye mesterien megépített, sokágú epikai szerkezet, minden részlete bevilágít a valóság egy-egy homályos zugába, a lélek rejtelmeibe. Mindezt egy drámai gerinc tartja egyben: Kopjáss István története, mely színpad után kiált.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. április 22. szerda, 19:00
Móricz Zsigmond: Rokonok
tragédia
Móricz Zsigmond regényét színpadra alkalmazta: Székely Csaba
Móricz Zsigmond regényében a Zs.V. rövidítésnek két jelentése van. Jelenti a történet helyszínét, Zsarátnok városát, a város rangját, a jogszerűség látszatával, emelkedett, hazafias jelszavak hangoztatásával fenntartott hatalmát. És közönségesen, közismerten azt, hogy „zsebre váglak”, mint egy olyan világ jelszavát, ahol általánossá vált a korrupció, ahol a demokrácia csak egy cinikus módon fenntartott díszlet, a kifejlődő kapzsi zsarnokság számára. Ahol „az urak a rokonság kérdését úgy fogják fel, mint bejelentett jogcímet arra, hogy részt vehessenek a panamákban”.
Azonban nem csak a világ, maga a főhős is kétarcú. Készségesen válik a hatalmasok „rokonává”, míg elveit követve egy méltányos és tisztességes világ megvalósításáról álmodik. Eközben pedig az ő keze után is kapkodnak az egzisztenciális örvényekben fuldokló rokonok. Érzelmi élete is két nő vonzásában feszül pattanásig. A regény mesterien megépített, sokágú epikai szerkezet, minden részlete bevilágít a valóság egy-egy homályos zugába, a lélek rejtelmeibe. Mindezt egy drámai gerinc tartja egyben: Kopjáss István története, mely színpad után kiált. Erre figyelve készült Székely Csaba színpadi adaptációja, azzal a szándékkal, hogy éberebben figyeljünk világunkra s egyúttal kedvet kapjunk a regény (újra) olvasásához.
Szereposztás:
Kopjás István............................................. PUSKÁS LÁSZLÓ
Lina, Kopjás felesége................................ DÁLNOKY CSILLA
Magdaléna................................................. SÁNDOR ANNA
Polgármester............................................. FÜLÖP ZOLTÁN
Kardics bankigazgató................................ LŐRINCZ ANDRÁS ERNŐ
Martinyaz, ellenzék vezére........................ KOSZTÁNDI ZSOLT
Péterfi doktor, István titkára....................... KOZMA ATTILA
Berci bácsi, István nagybátyja................... GIACOMELLO ROBERTO
Lajos bácsi, Kopjás nagybátyja................. GIACOMELLO ROBERTO
Kati néni, István anyjának unokahúga....... BARTALIS GABRIELLA
Adélka, Kopjás testvére............................. FEKETE BERNADETTA
Albert, Kopjás testvére............................... BILIBÓK ATTILA
Hollaky Jani, volt osztálytárs...................... BENDE SÁNDOR
A polgármester titkára................................ PAP TIBOR
Bisztriczay, főmérnök................................. VASS CSABA
Újságíró...................................................... KERESZTES SZABOLCS
Tervező: PARÁSZKA MÁTÉ
Színpadra alkalmazta: SZÉKELY CSABA
Zene: VERESS ALBERT
RENDEZŐ: PARÁSZKA MIKLÓS
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Megható, humoros és inspiráló igaz történet barátságról, összetartásról, és arról, hogy néha a legmerészebb ötletek hoznak valódi változást.
Egy miniszter pályafutásának csúcsa felé közelít, ugyanis reményei szerint az államfő hamarosan őt bízza meg kabinetváltással, egyúttal pedig megkapja miniszterelnöki…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
