Szabó Lőrinc nyugtalanító, nagy költészetet hagyott ránk, olvasóira, miközben műfordítóként az európai irodalom jelentős alkotóinak sorát szólaltatta meg magyarul. Az est folyamán elhangzó versek és prózarészletek betekintést nyújtanak e páratlan életmű ismert és kevésbé ismert részleteibe, és párbeszédbe is vonnak vele.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. február 29. csütörtök, 20:00
Szabó Lőrinc (1900-1957) a huszadik századi magyar irodalom egyik legjelentősebb költője. Alkotói pályája bő három évtizedet fog át. Első verseskötete 1922-ben jelent meg Föld, Erdő, Isten címmel. Az általa létrehozott költői nyelv gyökeresen formálta át az Adytól, Babitstól, Kosztolányitól és Füsttől örökölt koncepciókat. Az én és a test viszonya, az önreflexió formái, a testi lét és a szerelem egész nagy szemléleti keretét ugyanúgy átformálta, ahogyan a vers formai sajátosságait is. Megszabadult a lírai nyelv romantikus eredetű díszítettségétől, és rontott rímeivel alkalmassá tette a verset arra, hogy prózaibb közvetlenséggel beszéljen az élet alapeseményeiről. A későbbi kötetek, a Fény, fény, fény (1925) és A Sátán műremekei (1926) kétségessé tették az etikai premisszáit annak a humanista beállítódásnak, amelyet a magyar költészeti hagyomány magától értődő módon hagyományozott tovább egyik nemzedékről a másikra, és amelyet éppen Babits költészete erősített meg, aki Szabó Lőrinc mellett hosszú ideig atyai barátként állt, és aki Szabó Lőrinc számára mindvégig a legfontosabb referenciaszemély maradt. A humanista etika ironikus megtagadása egy Magyarországon szokatlan költői magatartással párosult, amennyiben Szabó Lőrinc számára a költői beszéd nem szolgálta a rokonszenv, a szeretet felébresztését az olvasóban, ahogyan korszakos nemzedéktársánál, József Attilánál, hanem az arrogáns önállítás hangján szólalt meg, ami inkább a francia kultúrában elterjedt. Ez a hangnem aztán a Tücsökzene (1947) verses regényében és A huszonhatodik év (1957) szonettjeiben megenyhül. Mindkét kötetben az emlékezés, a múlt empatikus újraélése, az utóbbiban a gyász érzelemvilága veszi át a főszerepet.
A nagy érdeklődés miatt megismételt est Mácsai Pál páratlan előadásában maradandó élményt kínál a versek szerelmeseinek.
Együttműködő partner: Örkény Színház
Rendező: Müpa
Közreműködők:
színművész: Mácsai Pál
zenei közreműködő: Márkos Albert, Pozsár Máté
a műsort összeállította és bevezeti: Schein Gábor
rendező: Mácsai Pál
Az Apostol együttes több mint öt évtizede áll a magyar zenei élet legmeghatározóbb előadói között. Dalai – mint a “Nem tudok élni nélküled”, “Okosabban kéne élni”, “Eladó, kiadó most a szívem” – generációk kedvenceivé váltak, és ma is ugyanazzal az érzelemmel, erővel és időtlenséggel szólnak, mint régen.
zenedráma A Pintér Béla és Társulata valamint a Katona József Színház koprodukciója
Giuseppe Verdi TRAVIATA Opera két részben, olasz nyelven, magyar, angol felirattal
Mélyzölden burjánzik a dzsungel. Hosszú liánokon majmok csüngnek, álmukban kígyó öleli őket… Tigris üvöltése töri meg a csendet. Puha talpain…
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világa elevenedik meg Vecsei H. Miklós és a zenészekből, képzőművészekből álló QJÚB nevű társulás…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
