A komponista, népzenész és kultúraszervező Kelemen László – szimfonikus zenekart, kórust, népi együttest és szólistát is színpadra léptető – darabja azt a tendenciát hivatott ellensúlyozni, hogy az utóbbi évtizedek hazai zeneszerzésében háttérbe szorultak a folklorisztikus alapú törekvések.
több
A komponista, népzenész és kultúraszervező Kelemen László – szimfonikus zenekart, kórust, népi együttest és szólistát is színpadra léptető – darabja azt a tendenciát hivatott ellensúlyozni, hogy az utóbbi évtizedek hazai zeneszerzésében háttérbe szorultak a folklorisztikus alapú törekvések. Piros, fekete (Te Deum) című művében csakúgy megjelenik zeneszerzői képessége és folklorista tapasztalata, mint a kolozsvári és budapesti táncházas múltja. A cím megfordítása Kányádi Sándor közismert verséhez képest (Fekete-piros) nem véletlen: a kolozsvári Posta téren táncoló székieket még a szerző is látta a hetvenes évek végén, viszont a megírt mű két tétele az élet és a halál két végpontját idézi.
Vissza a forrásokhoz! Kodály és Bartók közismert alkotásaihoz társítva Pál István Szalonna és Bandája ilyen melódiákat is fölelevenít a koncerten.
Műsoron:
Kelemen László: Piros, fekete (Te Deum) – budapesti bemutató
Kodály: Marosszéki táncok
Bartók: Magyar képek
Bartók: Erdélyi táncok
Bartók: Román népi táncok
Közreműködik: Miskolci Szimfonikus Zenekar, Kodály Kórus Debrecen,
Pál István Szalonna és Bandája, Pál Eszter
Vezényel: Cser Ádám
Van-e átjárhatóság Puccini és Cserháti között? Hogyan dalolja el egy soulkirálynő és egy operadíva ugyanazt az ősi érzést? Mennyire szabad…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
