Színház

dráma

Négy különböző kultúrájú "öreglány" – őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők. Öreglányok, akik úgy játszanak, mint a gyerekek a játszótéren. Olyan nők, akikhez az élet nem volt mindig kegyes, mégis minden mondatukkal azt üzenik: NEVESS ÉS ÉLJ!!!

Színmű
Choderlos de Laclos regénye alapján

Fordító: Várady Szabolcs

Trianon emlékezete
Kastély Kamaraszínház
Hedry Mária: Árnyéksors

színházterem
ajánlott korosztály: 18+
Az előadás teljes ideje alatt meztelenség látható!

Közösségi színházi előadás részvételi filmmel

Milyen szerepet játszik az életünkben az alkohol? Mit fed el, és mit hoz felszínre? Miért iszunk? Mikor iszunk? Mire iszunk? Hogyan találkozunk a problémával fogyasztóként, hozzátartozóként vagy társként? A 1,5 ezrelék egyéni és kollektív szembenézés a félelmeinkkel, szorongásainkkal és vágyainkkal.

Margarída asszony az új tanárnő. Biológia órát tart, de tömény élettan, amit kapunk. Margarída asszony: szétszórt, riadt, erőszakos, perverz, akarnok, szeretetre éhes, komplexusokkal teli, szerencsétlen nő. A „biológia” órának a nézők is részesei, hiszen ők a diákok. Kegyetlenül pontos, mégis groteszk tükör, amiben látnunk kell önmagunkat: Margarídát. A zseniálisan megírt, humorral teli groteszk dráma egy boldogtalan asszony vergődése a minket körülvevő, egyre őrültebb világban.

Benkó-Horváth
A NAGY ERDŐ, MELY TELE VAN HOMÁLYLYAL
avagy rejtélyeit megmagyarázni sokfélekép lehet, a mint kinek-kinek esze, bölcsesége, tapasztalása s jó vagy rossz indulata sugallja

„Először szétterjedt és pörögni kezdett saját maga körül a nulla, a saját perdületű semmitörmelékből így alakult ki az anyag, pörgésének
sebességéből az idő, majd a világporforgatag belső súrlódása kitermelte a hőt, a hő hatására pedig létrejött a szerves élet, amely megszülte a multiverzum legnagyobb kreténjét, az embert.”

színházterem
időtartam: 45 perc
korosztály: 14+

Június 5-én ismét az Együtt a művészetért! Díjátadó Gála keretében adjuk át az évad legjobbjainak járó díjakat.

Főhősünk nem tud elmenni a szerelmével a rácsok nélküli börtönből, az életéből egy másik életbe.

Jókai kevésbé ismert Komáromban játszódó regénye két nagy közösség, a katolikus és a református gyülekezet belső háborúját örökíti meg. A földrengés rövid időre egymáshoz közelíti a vetélkedő felekezeteket: a katolikus Malárdy Ferenc alispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fatemplom építésére, de a katasztrófa elmúltával azonnal le akarja bontatni a templomot, sőt saját maga ragad fejszét, s vágja bele a templomba. Romboló gesztusa megpecsételi a közösség sorsát, Guthai Táde református lelkész megátkozza Malárdyt, de azt ő sem tudhatja, hogy az átok épp a saját elveszett fia közreműködésével teljesedik be.

Malárdy alispánná választásának évfordulóján, egy városi ünnepségen jelenik meg először az a jóképű fiatalember, aki Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be, és megváltoztatja a Malárdy família sorsát.  A fiatalember gyorsan belopja magát a családtagok szívébe, főképp a család szemefényéhez, Hermiához fűzik érzékeny szálak. Malárdy nem akar a lánya boldogságának útjába állni, ezért beleegyezik Kadarkuthy és Hermina házasságába. Az ifjú férj azonban álnevet visel, s az ellenséges protestáns család leszármazottja.  Apja, Guthai Thádé, református lelkész az esküvőn leleplezi a fiát, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák sorozata követi egymást Jókai történetében, a történet végére azonban kioldódnak a konfliktusok, azt is mondhatnánk, hogy szomorú happyend.

2025. június 6. 18.00 – ARC-más beszélgetés KOVÁCS ISTVÁNnal,

Adott egy világ, amelybe beletartoztunk, minden rezdülésünkkel, idegszálunkkal kötődtünk hozzá, biztos igazodási pont volt, és egyszer csak eltűnik a föld a talpunk alól. Hogyan lehet tovább élni?

Egy darabjaira hullott házasság története. Két menekülési útvonal képkockái, amelyek rávilágíthatnak azokra a hibáinkra, amiket egymás ellen elkövettünk. Miért fullad olyan sokszor kudarcba, amikor egymás felé közelítünk?

Káva Stúdió
Időtartam: 90 perc
Korosztály: 14+

Dumaszínház est

Vagyis: Kelet-Európa vs. Nyugat-Európa, egy multikulti családba préselve, akik a szeretet ünnepén épp a szeretetért harcolnak, ami váratlan helyekről, ne adj’ Isten migránsokon keresztül is megérkezhet…

A Reverie című kétfelvonásos est az álmodozás, emlékezés és elmélkedés világába hívja a nézőt. A 2024-ben alakult, fiatal és nemzetközi táncosokból álló debreceni társulat bemutatkozó műsora két különböző hangulatú darabot ölel fel.

Berczik Sára Budai Táncklub vizsgaelőadások

Mujahid Zoltán – Lénárt László
Az Oroszlánkirály meséje
– gyermekmusical –

Berczik Sára Budai Táncklub vizsgaelőadások

Berczik Sára Budai Táncklub vizsgaelőadások

Repülöm a piros eget, égve reped,
siratom-e, siratom-e majd eleget?
Ha valami így fáj, mélybe talál,
nem a seb, a lélek,
az kiabál.

(Szarka Tamás: Repülöm a piros eget)

Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik.

A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt.

A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.

Havas hegyek között egy férfi mozdul a szállodai szobában. A karmester megszokott rutinnal készülődik az esti koncertre. Múlnak a percek,
türelmesen várja a taxit. Az idő egyre lassabban telik, s nem jön érte senki. A korábban megnyugtató, otthonos egyedüllét egyre idegenebbé
válik számára - valami megváltozott.

A Nárcisz című előadás az emberi kapcsolatok, illetve a szeretet és az önszeretet törékeny egyensúlyát vizsgálja.

Berczik Sára Budai Táncklub vizsgaelőadások

Jancsi és Juliska története egyszerre szól a felnőtté válásról, valamint az önmagunkért és a szeretteinkért való felelősségről és kiállásról. A mesék arra biztatják a gyerekeket, hogy önállóan induljanak felfedezőútra, akár saját fantáziaviláguk birodalmában is. A mesékben ugyanis minden nehézséggel meg lehet megbirkózni, nem csak a valóságos, hanem a szorongó képzelet által teremtett veszedelmekkel is.

A Lábujjhegyen új évadában ismétjátékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait, megkerülhetetlen mesterműveit és lebilincselő történeteit.

Dumaszínház est